2007. szeptember 25., kedd

Kedves ZK!

Az angyalnak álcázott ördög!

A testvéreid…

… nem másztak ki sosem a gyerekülésből az autópályán. Akkor sem, ha véletlenül nem kötöttem be őket. Te akkor is kimászol, ha be vagy kötve.

… nem emeltek kezet Mamára vagy Papára. Sosem haraptak meg minket.

… sosem kakiltak be esti fürdés után, miután már pizsamát adtunk rájuk.

… ha már kakinál tartunk: Sosem kakiltak a kádba fürdés közben.

… sosem ragaszkodtak hozzá, hogy karjukon felfújt karúszóval járkáljanak a házban. Nem kellett az említett karúszót 17856-szor felfújni egy nap.

… semmit sem dugtak fel semmilyen testnyílásukon.

… nem kellett két díjbirkózót alkalmaznunk, hogy be tudjuk pelenkázni őket.

… nem vágtak könyvet hozzánk, mert nem kezdtük el a mesét abban a pillanatban, ahogy ők kérték.

… nem hazudtak, mint a vízfolyás, akkor, amikor még beszélni sem tudtak. (Én: ZK? Ki gyűrte össze a kártyát? Te (testvéredre mutogatva): E-ma. E-ma.)

… sosem haraptak meg alvó testvért.

Persze ezt nem azért írom le, hogy lelkiismeret furdalásod legyen. Végül is nehéz lehet harmadiknak születni. Bár honnan is tudhatnánk? Két elsőszülött gyereke vagy!

3 megjegyzés:

arabeszk írta...

Mégis csak az én keresztlányom!

Daniella írta...

valószínű, hogy neked is kell majd felnevelni!

zsázzsi írta...

dont worry, olyan angyali a tekintete, hogy egy bíróság sem fogja elítélni és a rendőrök is mindig elengedik majd az őrszobáról... a mentségetek, hogy az életre neveltétek.