Bakka (sem) örökölte az apja haját, hanem az én három szálamból kell gazdálkodnia. (ZK sem. Pepének viszont kiváló haja van. Nyilván 30 éves korára kopasz lesz. Vagyis remélem, hogy ő lesz kopasz és nem a lányok.)
Először a kép, hogy hova akarunk eljutni (talán pisztoly nélkül, de csak ha lehet választani):
Bakkának nyilván más elképzelései vannak, mert bár legutóbb fodrász vágta le, de egyik délelőtt elbújt egy ollóval és az egyik oldalt levágta magának. Rövidre. (Most arról ne beszéljünk, hogy egy hároméves gyerek miért ollóval játszik…) Az újabb látogatást a szalonba hallogattam, mert Szóval innen indultunk:
És innen:
Hosszas rábeszélés után meg tudtam győzni Bakkát, hogy én is ugyanolyan szépen le tudom vágni a haját, mint a fodrász néni. Persze jó anyaként ez csak úgy ment, hogy megzsaroltam. Tudom, hogy a hajmosást nem szereti. Mondtam neki, hogy hajmosás nélkül megúszhatja. Beleegyezett. Kaptam 15 másodpercet. A frufrujával kezdtem. Aztán elfogyott a bátorságom.
Az eredmény (köszi Gabi a képet!):+Emma.JPG)
Szerencsére az anyukám bevállalta pár nappal később, hogy hátul is megcsinálja. 60 másodpercet áldozott rá Bakka. Persze a hajmosás ellen sem volt kifogás! (Ezt most nem kommentálom, pedig tudnék mit mondani, arról mit eredményez a nagymamai kényeztetés!)
A végeredmény:
A csúnya oldal:
A szép oldal:
Én gyönyörűnek látom. De nyilván Bakka ezt másképp fogja gondolni pár év múlva. Remélem a Papája fogja fizetni a pszichiátert, aki majd kimasszírozza belőle sanyarú gyerekkorát, amikor a szülei a fodrászra is sajnálták a pénzt . Igen a Papájának kell fizetni, mert én, szokás szerint, nem vállalok sem anyagi sem erkölcsi felelősséget!
Azt hiszem, hogy ezt a témát kiveséztük.
PS: Bár ahogy a "célfotót" nézem még rá kell dumálnom a lányomat, hogy festessük feketére a haját...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése