2009. december 14., hétfő

A történelmi tudásom meglehetősen korlátozott...

Jó, tudom, hogy előbb volt a Honfoglalás, aztán kicsit később Mátyás király, voltak szabadságharcok és világháborúk, de tényleg nem szerénységből mondom, hogy csak nagyvonalakban ismerem az ország történetét. És nem, nem vagyok erre büszke. De végül is mindegy, nem kell senkinek tudnia. Történelemből ritkán kell rögtönöznöm, ha meg kapok egy kis felkészülési időt, mindennek utána tudok nézni az interneten.

Szóval a történet arról szól, hogy tavaly meghalt a nagymamám, és idén november-decemberben megkezdődött a lakása kipakolása. A munka oroszlánrésze nem rám hárult, de azért kellett egy-két dolgot tennem. Háromszor voltam fent segíteni a teljes kipakolás alatt. És hoztam el, amiket rám osztottunk. Én kaptam a naplók, levelek feldolgozásának feladatát. Emellett csomó mindent adott az apukám, amit ő nem akart már elvinni. Meg nem én voltam a képeslap-felelős, mégis rengeteg képeslap került hozzám. (Mert nem blogot írtak az emberek akkoriban, hanem képeslapokat. Nem is tudom megbecsülni, hány képeslap lehetett a nagymamám birtokában. Több ezer.)

A szombati délutáni rendrakás része volt, hogy elkezdtem a három papírszatyornyi írásos anyag rendezését.

Végigolvastam több száz dédnagyanyámnak / nagyanyámnak írt képeslapot. A hihetetlen magasságok illusztrálására két példa:

Az első Nagy-Váradon kelt 1912. augusztus 24-én. A szöveg: Szívélyes üdvözlettel emlékezünk meg Irénkéről. Aláírás olvashatatlan: Jolán? Zoltán? Utóirat: „Fehér répa, sárga répa.” Vajon, mit jelenthet ez?

Második képeslap, dátum nélkül: Részvéttel hallottam, hogy a gyűjtés alkalmával meghűlt, de remélem, hogy már a teljes javulás útján van. Kezeit csókolja: Mary.

???

Azt hiszem, értitek, mire céloztam az előbb.

A dédapám jogi pályán dolgozott, az ő levelezése nincs már meg, de maradt néhány hálálkodó levél. Meg gratuláló. Mindenféle kitüntetéshez.

Aztán találtam egy levelet, amelyben valamilyen kitüntetést adományoztak neki. Magyarország Főméltóságú Kormányzója. És nézem a levelet. Nézem a pecsétet rajta. És itt jön be, hogy a történelmi tudásom nulla, de a levélen a pecsétet el tudom olvasni: Magyar Királyi Miniszterelnök. És nézem az aláírást. Teljesen úgy néz ki, mintha Teleki lenne odaírva.

Persze ez nem mond nekem semmit. Hívom a bölcs uramat: Lehet, hogy 1941-ben Teleki volt a miniszterelnök? És írt volna egy levelet a dédapámnak? A kormányzó nevében?

Másnap röhögve mesélem az egészet a testvéreimnek. Marci kérdezi, milyen keltezésű a levél, mert Teleki április 3-án lett öngyilkos. MERT AZ ÉN TESTVÉREM ÍGY TUDJA A TÖRTÉNELMET! Persze nem emlékeztem a levélen a dátumra…

De most megnéztem: március 10. Nagyon úgy tűnik, hogy a miniszterelnök írt egy levelet a dédapámnak.

MOST MÁR CSAK AZT KELLENE MEGTUDNOM, HOGY EZ JÓ VAGY ROSSZ???

6 megjegyzés:

Náncsi írta...

Bárcsak legalább megleshetném ami most a te birtokodba került, az én képeslap, levél meg egyéb iromány gyüjteményem még csak néhány éves, de, már most jól látszik hogy az én gyerekeimnek is lesz mit átnézni.. vagy unokáimnak:)) remélem majd én is szolgálhatok ekkora meglepetésekkel nekik:))

gollum írta...

Egy élet képeslapokban, iratokban elbeszélve. Ha ezek is eltűnnek, senki sem fog elmékezni, hogy élt, küzdött valaki itt hosszú éveken keresztül?
Utánunk mi marad? Néhány bit valahol a net egy sötét zugában?

Angela írta...

ÚRISTEN! Ez őrület! Olvasd el azt a levelet! Vajon mit írhatott Teleki a családodnak? Egy hónappal az öngyilkossága előtt? Nem tudom elképzelni, hogy ezt ilyen higgadtan tudod szemlélni :-)

lopede írta...

Jaj de izgalmas lehet!!! Én imádom az ilyen régi levelezéseket átolvasni!! A Teleki féle levelet pedig be kellene kereteztetni, nagy érték sztem!!!
Én nagypapámnál egy ismertebb író (20. századi) házasságtörést felfedő levelezését találtam meg (nem mondhatom meg kicsoda, mert még élnek talán rokonok és nem tudnak róla), a nagypapám volt az ügyvédje, a kiscsaj meg egyszer befenyegette az írót, hogy nyilvánosságra hozza a leveleket és akkor nagypapám elment hozzá és meggyőzte hogy adja át a leveleket, és így került hozzá :))
tök izgi volt végig olvasni az egészet :)))
Irigyellek ezért a kincsért amit most kaptál :)

arabeszk írta...

Az hagyján, hogy mit írt Teleki, de vajon mit válaszolt neki a dédapád, hogy utána öngyilkos lett?

H. Mária írta...

Ez a történet valóban izgalmas. Jó volt olvasni. :)