2008. május 16., péntek

Lehet, hogy én gonosz vagyok, de Papika…

ZK nemrég kiosztott, hogy gonosz vagyok. Persze az apja csak mosolygott. Ez nem fordulhat elő, hogy őt valamelyik lánya legonoszozza.

Nem is fordult elő. De megkapta ő is!

Ha. Höhöhöhö. Hahahaha.

Este, lefekvés előtt, ZK hisztizni kezd, hogy bújjak oda mellé. Nincs kedvem.

Én: ZK, ma nem bújok melléd!
ZK: DE, MAMIKA, MEJJÉM!
Én: ZK, nem. Kérdd meg Papát. Biztos szívesen melléd bújik!
ZK: Nem. Papa nem mejjém. Papa büdös. Mama mejjém.

Ha. Höhöhöhö. Hahahaha.

De ami a nagyobb baj, hogy szegény Bakkát sem kíméli.

Bakka: ZK, szép vagyok?
ZK [ördögi mosoly a szemében]: Nem!
Én: ZK! Hogy mondhatsz ilyet? Ne legyél gonosz!
Bakka [nyávogva]: ZK, szép vagyok?
ZK [nagyvonalúan]: Nem nagyon szép vagy. Picit szép vagy.

Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy nem várjuk ZK kamaszéveit, amikor már nem hiszi, hogy a mamája a legszebb és a papája a legerősebb a világon.

Amikor családjára kritikus szemmel fog tekinteni.

2 megjegyzés:

arabeszk írta...

Ebből is látszik, hogy ZK az anyja lánya.
És azén leersztlányaom!

arabeszk írta...

Azaz az én keresztlányom!