2008. május 19., hétfő

Házi bodzaszörp

Úgy tűnik, hogy nemcsak a lábam szőrtelenítését nem halaszthatom tovább, hanem a szokásos évi bodzaszedést sem.



Ha valami íz/illat segít, hogy a gyerekkorom felrémüljön előttem, akkor az a bodza és a házi bodzaszörp. A kertünkben van egy baszott elég nagy bodzabokor, így májusban (is) csak egy dologra tudok gondolni: házi bodzaszörp.

A szörp elkészítése nem egyszerű, pláne, hogy rengeteg félelmem kapcsolódik hozzá.

1. Bodzavirág legyen mentes a nehézfémektől, ólomtól. Sosem szedtem forgalmas út mellől. Szerencsére a fánk jó helyen van. A szélnek meg kitettem egy táblát a kerítéshez, hogy merre fújja a dioxint. Ne a mi bodzánk felé!

2. Bogarak. Nem lehet bogaras a virág. Ezért csak a teljesen tiszta tányérokat szedjük le. Óvatos öblítés. Utána egyszerű a helyzet, mert a vizet nem szeretik a bogarak, így, ami mégis virágon maradt, azt lehalászom.

3. Fehér halál Cukor. Rengeteg cukor kell bele, de az eredeti, nagymamám féle, receptet megfeleztem. Nem hiszem, hogy a Második Világháború után élt ember Magyarországon, aki képes volt négy kiló cukrot 2 liter vízben feloldani. (Azt sem értem, hogy miért használt a nagymamám annyi cukrot a befőzéshez. Rosszabb volt a cukor minősége?)

4. Megbuggyan a lé. Ezért a jégszekrényünk tartalma ilyenkor erősen leszűkül: a leveses edényeimben mind bodzalevelek áznak. Más nem nagyon fér… Nem baj, ezt a pár hetet átvészelik a gyerekeim, hogy hetente egyszer-egyszer esznek a két nagymamánál…

5. Citrompótló: biztos ez (is) rettenetesen egészségtelen, de efölött szemet hunyok…

6. Tartósítószer egészségtelen, ezért ezt egyszerűen kihagyom a receptből. Az elkészült szörpöt a fagyasztóban tárolom, aminek mindösszesen két polca van, így júniustól-áprilisig a felső polc exkluzívan a bodzaszörpömé.

Ha ezek után még érdekel valakit a recept: 2 liter víz, 2 kg cukor, 100 db citrompótló, 30 db bodzavirág. 4 napig kell ázni hagyni, naponta kevergetni. Ebből sűrítmény lesz, nem így isszuk meg, hanem vízzel (erősen) és friss citromlével (picit) hígítjuk még…

10 megjegyzés:

Angéla írta...

Ha lesz időm én is kipróbálom!:)Addig majd tőletek kérek..

arabeszk írta...

Nálunk üdítőital készült a hétvégén belőle, amit nem kell utána higítani, hanem egyenesen inni a kancsóból. És citrompótló helyett igazi citrommal.

Daniella írta...

Nincs annyi kancsónk, amennyi bodzavirágunk... Hány napig áztatja a mamád?

noi írta...

És tegnap éjjel a lábamat is szőrtelenítettem!

Daniella írta...

noi :-)))

amilgade írta...

Köszi a receptet!!! Idén én is ki akarom próbálni, de még nem virít a bodza!! ;-)

Névtelen írta...

Nagyanyád azért csinálta sok cukorral, hogy ne buggyanjon meg.

Daniella írta...

Lehet, de azért a biztonság kedvéért raktak bele raktak bele tartósítószert is...

Hafez írta...

Van még egy olyan változat, ami kicsit megbonyolítja az előkészítést, cserébe viszont még finomabb lesz a végeredmény: a cukrot karamellizálod és így kevered a vízhez. Ettől még a színe is izgalmasabb lesz.

Persze, amikor az ember nosztalgiázni akar, akkor az ilyen "újítások" mit sem érnek... :)

Daniella írta...

köszönöm!