2008. május 7., szerda

Kinek van több játéka?

Szociológia szakon, az egyik szemináriumon módszertani szempontból elemeztünk egy kutatást, amelyben arról volt szó, hogy a férfiaknak vagy a nőknek van több szexuális partnerük az életben. Most nem megyek bele a részletekbe, de az egyik tanulság az volt, hogy a férfiak szeretik „felfelé kerekíteni” partnereik számát, míg a nők inkább tagadnak néhányat.

Miről jutott ez eszembe? Erről:

Anyukájához hasonlóan Pepe is erősen kívülről irányított ember (David Riesman), és az utóbbi időben sokat sajnálja magát, hogy barátaihoz képest egész kevés játéka van. Sajnos ezen nem segített Petike látogatása sem. Pepe: „Szerinted, Petike, több játékom van, mint Balunak?” Petike: „Áh, nem. Balunak SOKKAL több van.” Kicsit később Petike: „Neked csak ilyen nagy a versenyautó-pályád? A miénk SOKKAL nagyobb.” Ez utóbbi megjegyzés egyébként engem is érzékenyen érintett, mert A.-nak azt az utasítást adtam, hogy a játékboltban vegye meg a legnagyobb versenyautó-pályát a gyerekem születésnapjára. A férjem ezt meg is tette, aztán persze izgultunk, hogy fog cipődoboz-méretű házunkba beférni a több mint 10 méternyi pálya. Mit mondjak? Szerencse, hogy kanyarog. SOKAT. Nem tudom elképzelni, hogy Petikének nagyobb van!

Mindenestre Pepét sem ejtették a fejére és kezdett neki gyanús lenni a dolog, hogy akárkit kérdez, mindenki azt mondja, hogy több játéka van, mint neki. „Hogy lehet ez, Mamika?” Kénytelen voltam fellebbenteni a fátylat a dologról:

„Pepém, édes, úgy tűnik, hogy ez bemondásos alapon megy az életben.” (Ez is, teszem hozzá…)

Persze nem értette mi az a „bemondásos alap”. Megmagyaráztam.

Szóval?

Jó anya vagyok? Vagy jó anya vagyok?

7 megjegyzés:

aliz írta...

Petikét mindenesetre ne hívd meg máskor! :)

noi írta...

Szerintem esze ágában sem lesz még egyszer elmenni! Nálunk is csak egyszer volt az az egyke kislány, akit a mamája elküldött, hogy kedvet kapjon a testvérre. Azt mondta, kisebbet semmiképp sem szeretne.

Angéla írta...

Amikor "kicsi" vtam én is ezen problémáztam állandóan.De őszintén szólva, most már örülök, hogy anyuék nem vettek meg "mindent", amit akartam!:)Sok Petike lesz még...

aliz írta...

..én arra emlékszem, hogy lányom egyszerre csak kétségbeesetten kifakadt: "de mit fogunk csinálni ezzel a rengeteg játékkal...?" pedig akkor még játszó korban volt!
"...most már kezdhetnénk eladni!"... tanácsolta...
nem érdemes sokat!
még mindig pakolgatom, ajándékozgatom stb... (én nehezebben tudok megválni dolgoktól, emlékektől...)

Daniella írta...

Köszönöm!
noi: tegnap egész nap ezen nevettem!
aliz: Igen, az anyukám még mindig hozza elő a játékainkat az unokáknak...

aliz írta...

én is erre számítok már! :)

Daniella írta...

:)