Tejbegríz című bejegyzés, ami NEM a tejbegrízről szól

Nem is tudom, hol kezdjem.

Talán itt:

Ma már 8-kor bent ültem az irodámba, hogy tudjak egy kicsit dolgozni, mielőtt dolgozni kezdek. Ha értitek, mire gondolok.

Fél 9-kor csöngött a telefonom. Tudtam, Angi lesz.

Angi: Szia. Itt vagyok.
Én: OK. Szaladok le.

Angi az épület előtt várt.

Én: Elhoztad?
Angi: Igen.

Nos, tudnotok kell, hogy Angi az öcsém barátnője, aki előtt nem szívesen szidom a testvéremet (Szia Angi! Szia Zoli!), így nem is szóltam egy szót sem. De Angi arckifejezése sok mindent elárult.

Én: Szörnyű nem?
Angi: Ja, nagyon szörnyű!
Én: Ilyenek a férfiak!
Angi: Nem is értem…

Angi átadta a DVD-t. És szaladtunk a dolgunkra.

A DVD-t az öcsém küldte a fiamnak.

És itt vissza kell ugranunk néhány hónapot az időben, amikor is az öcsém megismertette azt a tévéműsort Pepével, ami hónapokig csak Tejbegríz néven futott a családban.

A Discovery csatornán megy és a rendes címe… várjatok ki kell keresnem… A túlélés törvényei, Bear Grylls főszereplésével, akinek a nevét Pepe képtelen volt megjegyezni, innen a Tejbegríz.

Itt egy kis kitérőt kell tennem, hogy szapulhassam a Discovery csatornát. Sokáig azt hittem, hogy az állatos csatornáknál nem lehet rosszabb. Aztán olvastam valahol, hogy a férfiak gerjednek a zebrákra, ezért a sok szafaris film a tévében. Rendben: Fair enough. Azt viszont, tényleg nem értem, hogy kit érdekelhet az, hogyan gyártanak biztosítékokat, mi történik, ha egy 23 emeletes házat akarnak építeni, illetve, ha valaki külföldön börtönbe kerül. Egy szó, mint száz a Discovery csatorna az utolsó adó, amit néznék. Mondjuk, ki vagyok én, hogy pálcát törjek emberek felett? Pláne, amikor az elmúlt hónapban kb. 60-szor olvastam el Charlotte Bronte: Villette című regényének utolsó három oldalát. Így talán visszavonok mindent a Discovery csatornáról: Kvittek vagyunk!

Szóval Pepe kedvenc műsora Bear Grylls kalandjai.

Miután hónapokig hallgattam, mit kell csinálnom, ha egyedül találom magamat egy őserdőben (Pepe: Hogyan kell szerinted, Mamika, pisiből ivóvizet csinálni? Tudod, Mamika, ha a medve kakijából kiszed a gyümölcsmagokat és azt megeszed, akkor az nagyon tápláló? Én: Pepe, ha inni akarok, kinyitom a csapot. Ha gyümölcsre vágyom, elmegyek a zöldségeshez.), tegnap volt szerencsém megnézni vele az egyórás programot.

Nem tudom, mennyire ismeritek Bear Grylls és kalandjait, de legyen elég, hogy Tejbegríz kiugrik valami lakatlan területen egy helikopterből. Teljesen egyedül. Ott bohóckodik néhány napot. Majd helikopterrel érte jönnek.

Tegnap Zambiában ugrott ki. Bele egy folyóba. Ahhoz képest, hogy teljesen egyedül éli túl a megpróbáltatásokat, három kameráról vették, ahogy úszik a folyóba. A film első öt perce ezzel telt.

Aztán kimászott a vízből. Itt is vették innen-onnan. (Nem lett volna ellenemre a dolog, ha nem fülig beöltözve lett volna a pasi. Aki egyébként a gázos orrlyukától eltekintve nem is néz ki olyan rosszul…) Ahogy kimászott a vízből, talált egy gumipapucsot. MERT TELJESEN LAKATLAN A TERÜLET.

Aztán felmászott a folyópart melletti sziklafalon. Ami nagyon csúszós volt. Tudom, tudom, én is alig bírtam visszatartani az izgalmamat.

Aztán kószált a szavannán. Pepe szerint az, hogy többször is mondta, hogy „erre gyertek fiúk”, az csak nyelvbotlás volt. Mert, „Mamika, maximum egy ember lehetett vele!”

Egész nap bóklászott a szavannán. Zebrákat sajnos nem láttunk. Ellenben Bear Grylls non-stop panaszkodott, mennyire melege van, azonban egy kortyot sem ivott. Nyilván nem gond.

Mi is volt azután?

Tűzet rakott. Megsütött valami halat. Megint nem ivott semmit. Másnap reggel frissen vasalt ingben folytatta az útját. Aztán örömömre, félmeztelenre vetkőzött, hogy az ingével gyűjtsön harmat vizet magának. Csak nem szomjazott meg, így a második nap Afrikában?

Találkoztunk egy csapat elefánttal. „Hú, de nagyok!”, mondta Tejbegríz. Persze irtó vadak voltak az elefántok, de legnagyobb szerencsénkre nem vették észre a televíziós stábot, így mindenki megmenekült.

Bear Grylls-re ekkor rájött a hasmenés. És a műsor második felét ezzel a témával töltöttük. Érdekes! És mennyit lehet róla beszélni!

Aztán jelzőtüzet rakott, hogy a helikopter megtalálja. Mert nem GSP-szel dolgoztak, hanem jelzőtűzzel.

Aztán hősünk, tűzet és a kollégákat hátrahagyva, felpattant a helikopterre és elhúzta a csíkot.

Szerintem ideális szórakoztató műsor!

És, hogy miért írtam le mindezt?

Mert a DVD-n, amit az öcsém küldött a fiamnak, 30 rész van ebből a műsorból.

ALIG TUDOK AZ IZGALMAMMAL MIT KEZDENI.

Azt hiszem, olvasok is egy kis Jane Austen-t. Hogy lecsillapodjak…