2009. november 30., hétfő

Tejbegríz című bejegyzés, ami NEM a tejbegrízről szól

Nem is tudom, hol kezdjem.

Talán itt:

Ma már 8-kor bent ültem az irodámba, hogy tudjak egy kicsit dolgozni, mielőtt dolgozni kezdek. Ha értitek, mire gondolok.

Fél 9-kor csöngött a telefonom. Tudtam, Angi lesz.

Angi: Szia. Itt vagyok.
Én: OK. Szaladok le.

Angi az épület előtt várt.

Én: Elhoztad?
Angi: Igen.

Nos, tudnotok kell, hogy Angi az öcsém barátnője, aki előtt nem szívesen szidom a testvéremet (Szia Angi! Szia Zoli!), így nem is szóltam egy szót sem. De Angi arckifejezése sok mindent elárult.

Én: Szörnyű nem?
Angi: Ja, nagyon szörnyű!
Én: Ilyenek a férfiak!
Angi: Nem is értem…

Angi átadta a DVD-t. És szaladtunk a dolgunkra.

A DVD-t az öcsém küldte a fiamnak.

És itt vissza kell ugranunk néhány hónapot az időben, amikor is az öcsém megismertette azt a tévéműsort Pepével, ami hónapokig csak Tejbegríz néven futott a családban.

A Discovery csatornán megy és a rendes címe… várjatok ki kell keresnem… A túlélés törvényei, Bear Grylls főszereplésével, akinek a nevét Pepe képtelen volt megjegyezni, innen a Tejbegríz.

Itt egy kis kitérőt kell tennem, hogy szapulhassam a Discovery csatornát. Sokáig azt hittem, hogy az állatos csatornáknál nem lehet rosszabb. Aztán olvastam valahol, hogy a férfiak gerjednek a zebrákra, ezért a sok szafaris film a tévében. Rendben: Fair enough. Azt viszont, tényleg nem értem, hogy kit érdekelhet az, hogyan gyártanak biztosítékokat, mi történik, ha egy 23 emeletes házat akarnak építeni, illetve, ha valaki külföldön börtönbe kerül. Egy szó, mint száz a Discovery csatorna az utolsó adó, amit néznék. Mondjuk, ki vagyok én, hogy pálcát törjek emberek felett? Pláne, amikor az elmúlt hónapban kb. 60-szor olvastam el Charlotte Bronte: Villette című regényének utolsó három oldalát. Így talán visszavonok mindent a Discovery csatornáról: Kvittek vagyunk!

Szóval Pepe kedvenc műsora Bear Grylls kalandjai.

Miután hónapokig hallgattam, mit kell csinálnom, ha egyedül találom magamat egy őserdőben (Pepe: Hogyan kell szerinted, Mamika, pisiből ivóvizet csinálni? Tudod, Mamika, ha a medve kakijából kiszed a gyümölcsmagokat és azt megeszed, akkor az nagyon tápláló? Én: Pepe, ha inni akarok, kinyitom a csapot. Ha gyümölcsre vágyom, elmegyek a zöldségeshez.), tegnap volt szerencsém megnézni vele az egyórás programot.

Nem tudom, mennyire ismeritek Bear Grylls és kalandjait, de legyen elég, hogy Tejbegríz kiugrik valami lakatlan területen egy helikopterből. Teljesen egyedül. Ott bohóckodik néhány napot. Majd helikopterrel érte jönnek.

Tegnap Zambiában ugrott ki. Bele egy folyóba. Ahhoz képest, hogy teljesen egyedül éli túl a megpróbáltatásokat, három kameráról vették, ahogy úszik a folyóba. A film első öt perce ezzel telt.

Aztán kimászott a vízből. Itt is vették innen-onnan. (Nem lett volna ellenemre a dolog, ha nem fülig beöltözve lett volna a pasi. Aki egyébként a gázos orrlyukától eltekintve nem is néz ki olyan rosszul…) Ahogy kimászott a vízből, talált egy gumipapucsot. MERT TELJESEN LAKATLAN A TERÜLET.

Aztán felmászott a folyópart melletti sziklafalon. Ami nagyon csúszós volt. Tudom, tudom, én is alig bírtam visszatartani az izgalmamat.

Aztán kószált a szavannán. Pepe szerint az, hogy többször is mondta, hogy „erre gyertek fiúk”, az csak nyelvbotlás volt. Mert, „Mamika, maximum egy ember lehetett vele!”

Egész nap bóklászott a szavannán. Zebrákat sajnos nem láttunk. Ellenben Bear Grylls non-stop panaszkodott, mennyire melege van, azonban egy kortyot sem ivott. Nyilván nem gond.

Mi is volt azután?

Tűzet rakott. Megsütött valami halat. Megint nem ivott semmit. Másnap reggel frissen vasalt ingben folytatta az útját. Aztán örömömre, félmeztelenre vetkőzött, hogy az ingével gyűjtsön harmat vizet magának. Csak nem szomjazott meg, így a második nap Afrikában?

Találkoztunk egy csapat elefánttal. „Hú, de nagyok!”, mondta Tejbegríz. Persze irtó vadak voltak az elefántok, de legnagyobb szerencsénkre nem vették észre a televíziós stábot, így mindenki megmenekült.

Bear Grylls-re ekkor rájött a hasmenés. És a műsor második felét ezzel a témával töltöttük. Érdekes! És mennyit lehet róla beszélni!

Aztán jelzőtüzet rakott, hogy a helikopter megtalálja. Mert nem GSP-szel dolgoztak, hanem jelzőtűzzel.

Aztán hősünk, tűzet és a kollégákat hátrahagyva, felpattant a helikopterre és elhúzta a csíkot.

Szerintem ideális szórakoztató műsor!

És, hogy miért írtam le mindezt?

Mert a DVD-n, amit az öcsém küldött a fiamnak, 30 rész van ebből a műsorból.

ALIG TUDOK AZ IZGALMAMMAL MIT KEZDENI.

Azt hiszem, olvasok is egy kis Jane Austen-t. Hogy lecsillapodjak…

21 megjegyzés:

Kiddy írta...

XD XD XD
Nem bííííííííírom!!! XD XD

(Tőlünk március elsején vették el a discovery-t. Ő Mythbusters-, én Brainiac-rajongó voltam. K. sajnáltuk. Tejbegrízt nem néztük viszont, a leírtak szerint nem is baj, olyan Celebvagyokmentskiinnen-nek tűnik. =D)

arabeszk írta...

A novemberi US Vogue-ban van egy 5 oldalas teliszöveg-apróbetű cikk egy kiemelkedően jóképű pasiról, aki ilyen túlélőtúrákat szervez. BOSS a cége neve. Ja és a túravezetők is le vannak fényképezve, hihetetlenül szexis mindenki.
Ideális kariajándék lenne Pepének és anyjának. Vagy Pepe anyjának és LEGJOBB barátnőjének.

Daniella írta...

éreztem, hogy ez is a szexről szól...

szuperapu írta...

Pepének üzenem, hogy nem Tejbegríz a nagy túlélő, hanem az operatőr, mert az ugyanazt végigcsinálja amit Tejbegríz csak végig tartja a kamerát. Ráadásul sosem fér be a kunyhóba, és sosem eszik. ;))

Angela írta...

Vittünk gyerekeket túrázni a Pilisbe, és ott víztisztítót csináltunk velük, elsősegélynyújtást, és tamponnal, magnéziumrúddal tüzet is csiholtam nekik. Ez mindig nagyon ütős szokott lenni, és ettől nagyon vagány nő vagyok a kölykök szemében. Na, egyszer volt ott egy túlsúlyos kiscsávó, aki alig bírt végigmenni a túrán, de én akármit mutattam, arra mindig rátromfolt a Tejbegrízben látottakkal. Meg hogy még milyen férgeket is ehetnénk ott az erdőben... például elefántszart. Nagyon felidegelt a kis köcsög. :-)

Csilli írta...

Tejbegríz nagy példakép, a férjem nemszívesen hagy ki egyetlen részt sem, mondván sose lehet tudni, és milyen jól jöhet majd egyszer:)) Lövésem sincs hová készülhet... De hogy mennyire jelen van az életünkben a pasi, jól szemlélteti ez a kis szösszenet (a sok közül): a múltkor a gyerkőc nem akarta megenni a kapros juhtúróval töltött gombát, mondván hogy ez tökfőzelék izű (eskü jól főzők, csakhát a kapor:)) és Ő azt utálja:)) persze azonnyomban képbe került Bear, hogy bezzeg ő a jakherét is önként és dalolva, s ha kell pisivel leöblítve... Nem volt hatásos így sem kellett neki, nekem ellenben elment az étvágyam, Gríz véres száját felidézve.. Nem is tudom, kicsit változhatna a kakaevés és a pucér jelenetek aránya, néha ugyanis elkerülhetetlen odanézni, és az azért jobb látványt nyújt:)))

Pelikán írta...

Tejbegriz egy igazi ir gyokerekkel megaldott szelhamos...
Nagyon nagy marketinggel szuperul eladja a semmit :-)

Névtelen írta...

Hát, az én fiam (6,5) is imádja Tejbegrízt, mini iránytű van a kabátján, hogy soha ne tévedjen el...
dolinka

Erika írta...

Hát én most meghaltam! a röhögéstől és a kíváncsiságtól... két hete van tévénk és ezt meg kell néznem! de a fiamnak nem mutatom meg...:)

folkus írta...

A Villette vége ANNYIRA aljasul gonosz!!!

Daniella írta...

folkus: NA VÉGRE VALAKI!!! UGYE!!! nagyon fel vagyok dúlva...

Bernadette írta...

Jaj már, én is tudom, hogy kell gatyával halat fogni :-). Tejbegríztől tanultam. Nálunk is a 2 pasi kedvelt műsora.

Kató írta...

Mi bajotok a Villette végével?
Havonta olvasom el az utolsó néhány oldalt, és annyira jóóóó!

Sajtkukac írta...

Na ezt én még nem láttam, szerencsére nincs is ilyen adónk :-)
S ha már Jane Austen: ezt a gyönyörűséget már láttad?
http://www.polc.hu/konyv/buszkeseg_es_balitelet_meg_a_zombik/701149/Először azthittem vicc, de nem. Sőt még sikerült magyarra is lefordítani.
N

folkus írta...

Kató: Első, felületes olvasásra még én is azt hittem, hogy ez egy happy end. De egy Bronte-t (és az érzékletes természeti képek ábrázolásának jelentőségét) sosem szabad alábecsülni!
(Engem annyira felháborított, hogy még külön blogbejegyzést is szenteltem neki annak idején.)

Piszke írta...

A túlélés törvényeinek élvezete Y kromoszómához kötött, én is tanúsíthatom!

Erika írta...

na ma végre megnéztem, és rájöttem, kiknek csinálják ezt a műsort: amerikai producereknek és forgatókönyvíróknak, katasztrófafilmekhez meg túléléses sztorikhoz. Nagyon vicces volt és átlátszó... és a 11 éves mafla fiam elhiszi és összeveszik velünk rajta! Csak ne akarja kipróbálni... bár a hároméves ezek után egész este hátizsákban és búvárszemüvegben mászkál, remélem, nem készül semmire...

Névtelen írta...

feltűnt, hogy ez egy tv műsor? és a maga helyén kell értékelni, mint tv műsort. Ha meg nem tetszik, vagy nem értesz vele egyet, talán a gyereket nem a tv elött kellene lepakolni és anyunaknemtetszik műsort nézni. apropó dzsén ósztin. giccs.

Névtelen írta...

amúgy ne vedd magadra, csak unatkozom.
idegenbeszólogató vagyisén mászt dáj.

Névtelen írta...

bocs Charlotte Bronte ctrl v.
remélem velem nevetsz, szarkazmus az élet sója.

Névtelen írta...

namégegyet aztán törölheted a kommenteket.
"No place for truth on the internet."