2010. szeptember 17., péntek

Pepe zongorázni tanul

Kezdődött a dolog azzal, hogy az ének-tagozattal csúnyán bebuktunk. Gondoltam, előre menekülök, ha már énekelni nem bír a gyerek, tanuljon valami hangszert. Persze megyek a kisebb ellenállás irányába, és amikor megtudtam, hogy az utcánkban lakik egy zongoratanárnő, akkor rögtön elhatároztam, hogy csakis a zongora lehet az ideális hangszer a botfülű fiamnak.

Én: Pepe nincs kedved valami hangszert tanulni?
Pepe: DE NAGYON!
Én: Mit szeretnél tanulni?
Pepe: Hegedülni.

Na itt aztán röhögtünk egy sort a szerencsétlen gyereken az önbizalommal telt gyereken, majd rábeszéltük, hogy válasszon valami olyan hangszert, amiben már készen vannak a hangok és nem neki kell azokat a bot fülére támaszkodva előállítani.

Pepe: Akkor nem gitározhatnék? Vagy dobolhatnék?

Én: NEM. NEM. Zongoratanárnő lakik az utcánkban. Zongorázni fogsz.

El is mentünk az első órára. Pepe nagyon élvezte. Minden rendben van.

Csak gyakoroljunk hét közben is, mondja Kati néni, mert különben semmi értelme sincs a dolognak.

Rendben van semmi gond.

Mert mi kell a gyakorláshoz?

A Zongora iskola 1 című könyv és egy zongora.

Miután biztosítottam a tanárnőt, hogy nem fogok versenyzongorát venni Pepének, akkor azt mondta, semmi gond, jó egy billentés érzékeny szintetizátor vagy elektromos zongora is. Majd elmagyarázta, hogy a városunkban hol vehetem meg a Zongora iskola 1-et. Mert ravasz módon csak azt ígértem meg…

El is megyünk a boltba, ahol azért érdeklődünk a hangszerről is.

Eladó: Hát ez a szintetizátor 160 ezer forint. De ez rúgós. Ezen nem fog tudni a gyerek megtanulni zongorázni. Itt van viszont ez a szép elektromos zongora. Kalapácsos. Csak 320 ezer forint.

Itt egy kicsit leblokkoltam, mert a zongora könyvre az 1800 forintot is alig tudtam összeguberálni a pénztárcámból.

Mennyit szán rá, kérdezi az eladó. Én persze nem mertem mondani, hogy semennyit, így inkább bemondtam az 50 ezer forintot. Nézzük meg, mi történik.

Hát milyen szerencsém van, mondja az eladó, 50 ezer forintért pont van egy használt szintetizátor. Csak a főnököt kell felhívni, kacsint rám az eladó. Neve persze nincs a Főnöknek (inkább már nagy betűvel írom), de itt a mobil száma. Majd vele kell beszélni. Mert megoldható a dolog. És van 160-ér’ elektromos zongora is, ám. És megint kacsint az eladó.

MINTHA EGY ZACSI KOKAINT AKARNÉK VENNI.

És már menekülnék a szituációból, ha nem következne be, amit a legjobban utálok.

Egy járókelő bejön a boltba és beleszól a dolgomba. Hogy nem akar tanácsot adni, DE HA ZONGORÁZNI TANÍTATTOM A GYEREKET, AKKOR ZONGORÁT VEGYEK NEKI.

Ja, buddy, az a 700 ezer forintos zongora nekem is tetszik, meg a gyereknek is. Megveszed nekünk?

És akkor persze a gyerekek kiszúrják már, hogy egy teljes dobfelszerelést meg lehet kapni egy fél zongora áráért.

ÉS AKKOR MÁR A LÁNYOK IS DOBOLNI AKARNAK. DE A NAGY DOBOT VEDD MEG, MAMIKA.

És akkor ezen a ponton volt, hogy elvékonyodott szájjal hívtam a férjemet: hogy az ő anyukájának a legjobb barátnője zongoraművésznő. És akkor talán ő csináljon valamit…

És persze a férjemnek nem kellett három perc sem, hogy megszerezze a Roland Hungaria kereskedelmi vezetőjének számát Marika nénitől.

Még nem hívta fel, de én mondtam neki, hogy ha hívja ne azt mondja, hogy zongorázik a gyereke, hanem hogy volt már egy két zongoraórán.

Szerencsére aztán este eszembe jutott, hogy van nekünk zongoránk!

Így most már csak annyi van hátra, hogy rábeszéljem Pepét, hogy ezen gyakoroljon:



PS: Minden tanács jöhet, Internet, csak azt ne mondd, hogy menjek a Vaterára. Mert hiába megyek oda, 1) nem értek a hangszerekhez; 2) van bennem egy gát, ami megakadályozza, hogy hópehely123-tól bármit is vásároljak…

25 megjegyzés:

lucia írta...

én hat évig tanultam zongorázni, és teljesen más érzés egy szintetizátor vagy elektromos izé (kivéve a nagyon felsőkategóriásakat), mint egy pianínó, nem beszélve arról, mennyivel jobban mutat a szalonban (ugyanakkor sajnos fülhallgatót nem lehet erősíteni hozzá). itt van használtabb nem olyan drágán,"gyakorlásra": http://www.zongoraszalon.hu/?page=prods&c=pianino , de nekem például kölcsönzői darabom volt, ami egy kezdőnél praktikusabb lehet egy esetleg fél év múlva megunt sajátnál (noha az egy hidegebb tél esetén azért hasznosítható). és van egy csomó találat a pianinó kölcsönzésre, csak árat nem nagyon írnak.

az alternatív megoldási javaslatom, hogy tanuljon Pepe gitározni, a gitárt könnyebb kivinni a tábortűzhöz.

martine írta...

http://www.pianostudio.hu/elerhetoseg.html

"Néhány darab esztétikai hibás pianínó mindig található raktárunkban.
Ezeket a pianínókat igen kedvező 60-90 ezer forint közötti áron lehet elvinni.
Aktuális alacsony árfekvésű készletünkről érdelkődjön elérhetőségeiken.

Minden eladó pianínó megtekinthető és kipróbálható raktárunkban.
Előzetes bejelentkezés a + 36 30 961 8788-as telefonszámon."

ezt adta ki az internet :)

a zongorázáshoz, sem a fenti céghez egyébként semmi közöm amúgy, csak megfogott a feladat, hogy tanácsot adhatok valamiben, amiről gőőőőőőőőőzöm sincs :)

az a kis rózsaszín meg nagyon cuki darab, biztosan a hangja is szeráfokhoz illő :D

szuperapu írta...

Érintőlegesen:
az én zenei pályafutásom ott bicsaklott meg amikor az anyukám nem volt hajlandó félévnyi keresetét egy alt szaxofonra költeni. Ezt azóta is felemlegetem neki.
Ne ess ebbe a hibába! ;))

Bori írta...

Szia!
Én eddig csupán a háttérben leskelődtem(:...
... de nem olyan régen hasonló helyzet álltelő nálunk is. Nem gondolkodtatok használt pianínón? Érdemes lenne inkább össze spórolni rá. A szinti sőt még az elektromos zongora is nagyon tönkre teszi a billentést és finomabb dinamikai árnyakat lehetetlen kihozni belőlük. De persze tudom, hogy ez nagy ér vágás, de egyszer kell megvenni és több gyereket kiszolgál. Ez persze csak egy tanács és nem igazán látom át a helyzeteteket, főképp a 16 évemmel. Azért remélem, hogy tudtam segíteni. Bori

Agyból Buddha írta...

Isteni. :-))

Napi 3x1 C vitamin és a gyerek kinövi.

További alternatívák
a) mégiscsak a furulyával kellene kezdeni
b) legyen inkább festőművész
c) vagy mozdonyvezető

Névtelen írta...

gitár gitár gitár, akkora sikere lesz ám csajoknál, de hogy néz az ki, hogy mire kirángatja a tábortűzhöz a zongorát, kialszik a tűz. Na de ha a hotelben van zongora és azon klimpírozva viszi fel majd vmi csoda nőt a kéróba, na azért az is megér egy ajtócsapkodást. De ez a 2. eset a ritkább!

ClassicPupperl írta...

szia,

en zongorista vagyok (hivatasosan), valamint tanitok pici gyerekeket is, olyan kezdöket mint pepe. mivel tapasztalatom szerint a legtöbb gyerek 3-4 ev kinszenvedes utan abbahagyja a zongoratanulast (ez nyilvan nincs összefüggesben a kitünö pedagogiai kepessegeimmel), azt szoktam tanacsolni hogy az elejen tök mindegy mit vesznek.
az elsö par evben tenyleg tök mindegy. ugyse fognak gyakorolni rajta, csak arra kell, hogy a karacsonyfa alatt lepötyögje a gyermek mutatoujjal a csehendehes éjt. (kollegak, kövezzetek meg)

az a fontos csak, hogy a billentyük ugyanakkorak legyenek mint az igazi zongora billentyüi, es hogy könnyü billentesü legyen, valamint egyforman jarjon mindegyik.
sztem egy jo elektromos zongora többet hasznal mint egy rossz pianino.
50ezer azert kicsit az also hataron mozog, de lehet hogy talalsz valamit.

a masik lehetöseg a lizingeles, gondolom otthon is van ra lehetöseg. en ajanlom a nemtudomhogyhivjak zongoraszalont a zichy utcaban az opera mellett, nagyon kedvesek, stb.

ja es pont tegnap szanalt ki egy megnevezni nem akarom pesti szinhaz egy leharcolt pianinot, megkerdem mi lesz vele ezutan. jo szar ugyan, de hatha el lehet vinni ingyen. pepenek teljesen megfelelne a következö 5 evben. (azert a szallitasert meg melyen be kell nyulni a penztarcaba)

Ágnes írta...

Csatlakozom a gitár táborhoz. Én fuvolázni tanultam, és azon ugye megvannak a hangok, de nem tipikusan az a buli hangszer. Személy szerint nagyon gáznak tartom, hogy ahogy az olvasás tanulásánál nem tudunk eltérni a dogmáktól, és a mai napig erőltetünk olyan klasszikusokat, amik marha hosszúak és unalmasak, a zenetanításban is teljesen a klasszikusokra fókuszálnak. A kishúgomon, aki már nyolcadik éve nyomja a zongorát, azt látom, hogy nem tudna lejátszani spontán egy normális jazz számot (nyilván ez nem csak a zongorával, de az ő kottaolvasási készségével is összefüggésben van, de sajnos így van). A gitárnál én úgy látom, hogy alaptudással is jól lehet modernebb dalokat is kísérni. Luciának pedig tökéletesen igaza van abban, hogy a gitárt oda lehet vinni a tábortűzhöz, illetve a csajok lakására. Kamasz csajként nálunk tuti befutó volt bárki, aki akármilyen szinten gitározott, mindig ábrándos szemekkel énekelgettünk hozzá. Ennél nagyobb motiváció ahhoz, hogy egy fiú kitartóan tanuljon zenélni, szerintem nincs (bár lehet, hogy Pepe még nem érte el azt a kort, de közeledik az is ám). Nagyon jó a zongora, örülnék, ha tudnék, de felnőtt fejjel mégis gitározni tanultam végül, pedig a házibulik ideje lejárt.

Doris írta...

Kár, hogy nem hagytad neki a gitárt. Az, ugye már van 12- ért is :-)
És könyvből is meg ehet tanulni, olyan könnyű. És stabil hangok vannak, szóval még fül sem igazán kell hozzá. És ha feladja- megunja, még mindig esély van rá, hogy kamaszként újra kedvet kapjon, hogy a lányok előtt villoghasson az Edda slágerek tábortűznél pengetésével. Szóval én gitárpárti vagyok.

ras írta...

Én maradnék az elektromosnál. Ne becsüld alá a helyet, amit foglal, meg a fülhallgató hasznát. Illetve az elektromost könnye tudod szállítani és nem kell hangolni.

Viszont egy értelmes elektromos nem lesz olcsóbb mint egy pianínó, de szerintem jobb lesz.

Egyik kollégám komolyan zongorázik, ő is elektromost vett és meg van vele elégedve.

ras írta...

Ja amit elfelejtettem: az egyik dolog, amit bánok a gyerekkoromból, hogy végül nem vettek nekem zongorát h zongorázhassak. Helyette gitároztam, de az nem érdekelt annyira.

Persze nem tudhatom, lehet h a zongorát is hamar meguntam volna.

Dorka írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Zsuzska írta...

Baqsszus, az összes választ végigzongoráztuk... ma voltunk zongoraszalonban - mi pianinót fogunk venni, rettenet vagyonért... remélem, az én Kicsim - aki nagyon, és a Nagyom, aki kicsit szeretne zongorázni nm adja fel túl hamar!

Katalin írta...

nekem az anyukám nagyon jól tudott zongorázni, nosztalgiából hajtott is alttomosan affelé. Nos amikor elkapott a gépszíj engem is és bömbölve követeltem azonnal egy bőzendorfert, zseniális ötlete támadt (tanitónő volt:)
tudod mit csinált?

MEGRAJZOLTA fehér és fekete csíkokból a billentyűzetét, oszt üssem... (nem Őt, a "billentyűket)
Azt mondta: "v a k z o n g o r a", és hogy gyakoloroljam a helyes csuklótartást.
Este , amikor az apukám hazajött én még mindíg vakzongoráztam, és cafatokban lógtak a billentyűk...
másnap apukám kölcsönvett valahonnnan szegény gyereknek egy igazi pianinót...(nem emlékszem, anyukám dörzsölte-e a kezét:)

Katalin írta...

beüttem a google, hogy használt pianinó, oszt jött ilyen is, de majd kereshető kölcsönzős is,

http://www.expressz.hu/hangszer/billentyus/pianino/hirdetes-22526280/

iditta írta...

rengeteg a komment, úgyhogy lehet, h ez ismétlés lesz:
vegyél neki egy használt pianínót, gyakorlóhangszer kategóriában keresgélj, az első néhány évre az is elég.
én egy orosz (vagy ukrán?) Etyd típusún kezdtem tanulni kb Pepe korában, asszem 6 év után kaptam egy Petrofot, ami azért már egy minőségi ugrás volt és hirtelen sokkal jobb lett a technikám, mert a gyakorolóhangszert nehezebb billenteni és sokkal erősebb lett a kezem, mint ami a 'rendes' zongorákhoz kell. és én azóta is (a mai napig) ezen a Petrofon játszom itthon, szóval ha beleszeret a gyerek, akkor ez nem egy rövidtávú befektetés, viszont amíg kiderül, h beleszeret-e, addig elég a gyakorolóhangszer.
De az semmiképp se szinti legyen, légyszi.

Viv írta...

Zenetábor, mi? :)

Cecília írta...

Claasic Pupperl, ha megszerzi neked a zongorát, ajánlom a Fellegiék fuvarosát, mert ők nekünk Bp. 18.kerből Nógrád községig koncert zongorát elszállítottak 20ezerért, de nekünk nem kellett semmihez sem érni. Volt "plusz izompacsirta manus", no meg a Főnök... és karcmentesen hozták, vitték a cuccokat.
Amúgy... én hivatásos gitárosként azt mondom, hogy vagy ehhez, vagy ahhoz voksoljatok, mert egyszerre a kezdetekben több hangszert nem egyszerű tanulni. Speciel én a zeneaksi után(!!!) teológiára is jártam (igaz, csak két évig, oda is asszem csak azért, mert eltévesztettem az irányt) és ott minden áron meg akartak tanítani harmóniumozni (mert a nagyanyómnak az is van) és orgonálni. Na ná, hogy nem tudtak... már jó pár évig kínlódtak velem igazi vérbeli profik... ezért hát megtanultam harsonázni. Is. (Ha nem megy, nem kell erőltetni. Van mindig másik lehetőség!)
Amúgy a zeneoktatásról és a kitartásról: szerintem totál pedagógus függő. Amikor elkezdtem a zenesulit (elkezdtek odacimbálni), akkor egy pumuklifejű, szőrös lábú, negró evő tanárnőhöz kerültem. A Tanszakvezetőnő. 3év után kirúgott. Az egyik alszertanár szaladt anyám után, hogy nem úgy van az, no! Álljon meg a menet! Fél év múlva az országos gitárverseny győztese lettem. Mert ő A TANÁRÚR volt. Tanszakvezetőnő meg bekerült idegösszeomlással a kórházba. Ez tök komoly.
Hangszervásárláshoz vigyél magaddal zenélni tudó embert. Akár a tanárnőt. (Netről "csak úgy" én sem vennék...)

Katinka írta...

Mit mondjak én? Ófika hárfázni szeretne....

Anna írta...

Sose írtam még..
Anno, kislánykoromban zongorázni szerettem volna. De tényleg. Zenei általánosba jártam, másodikban lehetett hangszert választani.
Apuék csórók voltak, de valahonnan leakasztottak egy zongorát. IGAZIT, nagyot, feketét. Páncéltőkés volt és csak ez számított. Meg az, hogy jött a szerelem. Jó volt a tanár, szerettem és volt tehetségem is. Országos verseny, kisgyerekként konziba különórára, mert 10 évesen kinőttem az első tanáromat. 12 évesen elváltak a szüleim. Én akkor hagytam abba. Ma már nem játszom, csak klimpírozok. De ha valami fáj, a hangszer megvigasztal. Csak Pesten a 2 szobás lakásba kicsit nagy, így otthon áll apuéknál.
Én azt mondom, ha tényleg szeretné és jó a tanár, hajrá!
Ha nyerek a lottón, én egy Yamaha-t veszek. De nem elektromosat. Anyámnak az van, szerintem kicsit sem adja vissza az élményt.

Anna írta...

Ja, és 20 éve volt kb 50000Ft. Nem olcsó mulatság.

Piszke írta...

Egyszer azt kértem karácsonyra a szüleimtől, hogy ne kelljen zongoraórára járnom. Megkaptam!

A férjem az első óra után elbújt a fotel alá és órákig nem jött elő.

Csoda, hogy egymásra találtunk ??

Daniella írta...

köszönöm a sok jó tanácsot! elemzem azokat!

Névtelen írta...

Mi yamaha szintetizátort vettünk a fiamnak, Lidlbenb 25ezerért. elektromos, tökéletes! szerintem idén karácsonykor is lesz, mindig van.

Névtelen írta...

Bár írtad, hogy tartasz a vaterától, én a teszveszen vettem zongorát a lányomnak, 25ért. Elvittem magammal egy hangolót, amikor mentünk kifizetni, megvizsgálta, azt mondta tökéletes állapotban van, úgyhogy meg is vettük. Még nem tudtuk elhozni, ugyanis költözés előtt állunk, és nem akartuk 2x szállítani, ha átköltözünk majd akkor. De már nagyon kéne, mert itthon is kéne gyakorolnia. Nem mindegy az sem, hogy zenetagozatos, úgyhogy remélhetőleg nem hagyja abba egyik napról a másikra, és hogy befér egy zongora hozzánk...