És megdicsérem ZK-t…

Állandóan dicsérem a gyerekeimet. Ezért gondolják azt, hogy mindig mindent tudnak, sőt mindig mindent jobban tudnak.

Ez a történet bizonyítja, hogy TÉNYLEG mindenért meg tudom őket dicsérni.

A jelenetbe a fagylaltozóból kifele jövet kapcsolódunk és éppen azon megy a vita, ki kóstolhatja meg kinek a fagyiját. ZK jelentkezik először, hogy szeretne egy nyalást Pepe fagyijából. Pepe kis duzzogás után enged.

Pepe: DE, ZK, EZ NEM EGY NYALÁS VOLT, HANEM LEGALÁBB ÖT. MAAAAAAAAAAMIIIIIIIIIKAAAAA CSINÁLJ VALAMIT ZK-VAL!

Nem csináltam semmit. Úgy gondoltam, nem avatkozom a dologba.

Három másodperccel később.

Pepe: ZK, hadd kóstoljam meg én is a fagyidat.
ZK: Nem.
Pepe: ZK, hadd kóstoljam meg én is a fagyidat.
ZK: NEM. NEM. NEM.
Pepe: Rohadt szemét vagy ZK. MÁR NEM IS KELL A FAGYIDBÓL.
Én: ZK kínáld meg a testvéredet. Az előbb ő is adott neked.
Pepe: ROHADT SZEMÉT. MÁR NEM IS KELL A FAGYIJÁBÓL.
Én: ZK, kérlek, kínáld meg Pepét.

ZK kínál. Pepe nem fogadja el.

Én: Pepe kérlek fogadd el!
Pepe: NEM. ROHADT SZEMÉT.
Én: Pepe fogadd el, látod, kínálja. Ő is elfogadta, amikor kínáltad, és nem is hívott rohadt szemétnek.
Pepe: PERSZE, MERT NEM ISMERI EZT A SZÓT, HOGY ROHADT SZEMÉT.
ZK [hirtelen elveszti a fonalat és üvöltve hisztizni kezd]: DE ISMEREM EZT A SZÓT. ISMEREM, MAMIKA. ISMEREM, PEPE. TUDOM, EZT SZÓT. TUDOM, HOGY ROHADT SZEMÉT.
Én: Igen, ZK, tudom, hogy tudod.
ZK [egyre jobban üvölt]: DE TÉNYLEG ISMEREM. ISMEREM, MAMIKA. ISMEREM, PEPE. TUDOM, EZT SZÓT.
Én: ZK, tudom. Nem kell sivalkodnod. Tudom, hogy nagyon ügyes vagy és sok szép csúnya szót ismersz.

És még fel sem fogtam mekkora hülyeséget mondtam, amikor ZK már megnyugodott. És akkor végre Pepe nyalt egyet ZK fagyijából és helyreállt a béke.