2009. szeptember 28., hétfő

Vannak dolgok, amikről nem akarok tudni…

Nem vagyunk vegetáriánusok, viszont személy szerint utálok a konyhában hússal bánni, így nagyon ritkán teszek állati maradványokat az asztalra. A férjemnek nincsenek ilyen allűrjei, aminek következtében, ha ő főz, általában húst eszünk.

Ennek eredményeképpen nagyon keveset tudok a különböző húsokról, elkészítési eljárásokról, annak ellenére, hogy nincs kifogásom megenni azokat.

Vasárnap reggelit A. készítette elő: volt kolbász dögivel. [Haha.Höhö.] A. családjának női ága Békéscsabáról származik, azaz a kolbász fontos része identitásuknak. Mindenki örömére Pepe csak kolbászt hajlandó enni. ZK is jól fogyasztja a szóban forgó húsipari terméket, míg Bakka az erősen lenézett párizsis kaszt gyerektagjait szaporítja. Én nem szeretem a kolbászt, de ez tök nagy titok, szerencsére 15 éve nem is vette észre senki…

A. örömére, a szép vasárnapi reggelen Bakka is kolbászos kenyeret kért.

A.: Végre, Bakka is kezdi megszeretni a kolbászt.
Én: VÉGRE!
Bakka: Van rajta malackaki?
A. [csöppen értetlenül]: Tessék, Bakka? Miről beszélsz?
Én [persze rögtön kapcsolok, mert én oktattam ki őket]: Azt kérdezi Bakka, hogy a bélbe, amibe a kolbász töltötték, maradt-e malackaki.
A.: Ezeket a kolbászokat már nem bélbe töltik.
Én: Hanem mibe?
A.: Emészthető műanyagba.
Bakka: Mibe?
Én: MIBE? Emészthető műanyagba? MIBE?

Hát nem tudom. Minek örüljek jobban? A malackakinak vagy az emészthető műanyagnak… Csak ezért mondtam, hogy nem akarok tudni róla…

10 megjegyzés:

matusi írta...

na, csakhogy én legyek az első:)

egyszer végig néztem hogyan készítik a kocsonyát,utána sokáig nem kívántam a húst, semmilyen formában, fogalmam sincs, hogy csináltam, jött zsigerből.

jobb nem tudni valóban.úgy finomabb:)

Great írta...

:D én vega vagyok:))

Sziltó írta...

én a malackakira szavazok.. vagyis... ööö..

a mesélő írta...

A bőrét le kell húzni és akkor mindegy mibe töltik:)
Nálunk inkább virslisek és sonkásak a gyerekek, meg Leila imádja a szalonnabőrt - brrrrr...

malyvacsiga írta...

Emészthető műanyag?!?!?!?! Nem mondjátok komyolan!
Én egyszer gyerekként láttam hurkatöltést. Vicces volt.

Manéla írta...

Én pucoltam belet lánykoromban disznóvágáson, ritka ocsmány munka (a szagok és a kikaparandó trutykó miatt.) Amúgy azt olyan alaposan áttisztítják, pl. tömény ecetes vízzel, hogy nem marad benne semmi coli baci.

Era írta...

Boldogok a tudatlanok..
A mai világban jobb semmiről sem tudni, csak enni-inni, és ha jólesik, nem törődni mással. Nem is tudom, mi maradna, amit jószívvel ehetünk, ha mindennek kiderülne a sötét kis titka

HJuice írta...

Ezért kell tudni ügyesen belet mosni!

HJuice, a disznótorok és a csülkös pacal lelkes híve :)))

Magdalena írta...

A túl sok aggodalmaskodás is árt az egészségnek. Én is amondó vagyok: éljen a tudatlanság! :D

Kiddy írta...

Hihi, valóban, boldogok a tudatlanok.
Húsevő koromban sem tudtam rávenni magam soha arra, hogy hurkát, disznósajtot, kocsonyát, pacalt egyek. Most pláne.
De hogy a műbél szó szerint műanyag? Hrááááááááá... Az ikeás hot-doggal is voltak fenntartásaim.
Mostanában hús helyett sajt és tojás megy állandóan. =)
"erősen lenézett párizsis kaszt" - ezen jót nevettem. Szeretem a párizsit. Meg a szalonnát is, nagyon. A kolbászt is, ha jó piros. Ja, hogy nem eszem meg egy ideje? Attól még szeretem. Ezt nem érti senki. =D