ZK nem nyavalygott, nem sírt, sőt nem is engedte, hogy az apukája segítsen az átöltözésben. Rohant be a csoportszobába, mint a csík. Ami nagyon jó volt, mert Bakkát kellett egy kicsit vigasztalni egy lyukkal arrébb.
Délután is csak annyit mondott ZK: „Kicsit csodálkoztam, amikor Papika elment.”
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Na de mégis, mi a csudát csinál a férjed egész nap, ha nem marad napközben az oviban a gyerekekkel????? :)))
:-))))) Megyek megkérdezni! Így péntek esténként úgyis leül egy kicsit a hangulat...
Megjegyzés küldése