2009. szeptember 14., hétfő

Pepe és az ő tervei

Péntek délután felmegyünk Pepéért az osztályba. Mert még nem működik a portás-lehívja-szülő-lentmarad rendszer. Amit tavaly utáltam. Most meg? AZ ELSŐ KÉT HÉTBEN FEL LEHET MENNI A GYEREKÉRT? MIÉRT???

Szóval Pepe a szemétdombján padján matat. És látom is, hogy a fiam tervezett valamit. MÁR MEGINT.

Én: Ez mi Pepe?
Pepe: A terveim.
Én: Most meg mit terveztél?
Pepe: Én leszek az első ember a történelemben, aki repülni tud. Elmondhatom a terv lényegét?
Én: Alig várom!
Pepe: Mamika, kell hozzá egy WC-pumpa, három vasrúd és sok kötél.
Én. És ezzel akarsz repülni?
Pepe: Igen. Elmondjam, hogy?
Én: ALIG VÁROM!
Pepe: A WC-pumpához hozzáerősítem a vasrudakat, az egyikre rátekerem a kötelet. És aztán blablablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla blablbablabla. Szerinted megvalósítható a terv?
Én: Szerintem igen. Alig várom, hogy repülve járj iskolába!
Pepe: Jó lesz, nem?
Én: NAGYON!

Pepe elégedett magával. Én is, mert meglehetősen röviden megúszom a dolgot. Legalábbis azt hiszem…

Másnap ugyanis Pepe nagy önbizalommal előadja a tervét az apjának is. Aki amatőr módon az első blablabla után kérdez valamit. Amire Pepe nem tud válaszolni. Amire az apja közli, hogy Pepe igazán beláthatja, hogy ez így nem jó. Mire Pepe dühös lesz, majd bőgni kezd. Mire én lecseszem az apját, hogy miért cseszegeti a gyerekek. Az apja azzal védekezik, hogy ilyen hülyeséget még nem hallott. Amire Pepe már nem sír, hanem megsértődik. Az apja és a fia kezd veszekedni, hogy ki is az alfa hím a családban. Amitől már én is kiborulok, hogy miért nem lehet nyugalomban élni ebben családban. Amire mindkét mérnök megsértődik. A fiatalabb azt mondja, hogy akkor ő nem tervez többet semmit.

Erre persze észbe kapunk és újra biztatni kezdjük…

8 megjegyzés:

szuperapu írta...

Ezért vannak nekem lányaim... ;)

Eszter írta...

:)
had szárnyaljon az a gyerek, minden értelemben.

Erika írta...

Juuuuujj, ugyanez megy nálunk is, ugyanígy...! Apa mindig elrontja a boldog terveket valami racionális kérdéssel vagy megjegyzéssel... ahelyett, hogy segítene... hát maradok én, anyagi javaimmal és majdnem ép eszemmel támogatva a gyermeket.

HJuice írta...

Nálunk mesekönyv és színház és musical és film és könyvírás és blogolás és saját honlap és lányzenekar és BLABLABLABLA tervezése zajlik egész nap, ugyanilyen stílusban... (Nekem ez jobban is fekszik.)

a mesélő írta...

Lányzenekar igen, nálunk is! Majd leírom én is Viola ázott macska című dalát- szép:))
Azért kíváncsi lennék a wc pumpás köteles repülés lényegére! :)) Pepe valsz tényleg mérnöknek született, Márkó sosem tervezett semmi ilyesmit még eddig, ő inkább focizik, zenét hallgat vagy vezet ( itt a gépen ).

Kiddy írta...

Te jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóisten, az én Dvágám dettó ugyanezt csinálja az öccse gyerekeivel. Kezdjek félni, ha mégis lesz családunk? =D Mert nekem a halálom, hogy mindig rámutat a hibákra, de konstruktív ötlete, az nincs...

Daniella írta...

a lánybandával modtok valami érdekeset!

Pelikán írta...

En nagyon kivancsi lennek, hogy mi is volt a blablabla helyen.... Nalunk mindig en vagyok a kiabranditoan realista, nem kene mindenki almait ket tomondattal szetzuznom....