2008. július 17., csütörtök

Időutazás Angliában

Pontosabban Anglia délnyugati részén.

Tagadni próbáltam, hogy jól éreztem volna magamat a nyaralásunkon (Hasznos, amikor a tegnapi bejegyzésemet visszalinkelem. Nem?), de azt nem tudom tagadni, hogy az (idő)utazás nagyon érdekes volt. Terveink szerint egy nap alatt „tudtuk volna le” Bath városát, aztán pedig Wales felé indultunk volna. De aztán Bath-ban és környékén ragadtunk.

Az időutazásunkat Avebury, Wiltshire-ben kezdjük a történelem előtt, ahová a druidák vagy droidok (Vagy egyik sem??? Ahogy a férjem felvilágosított, van egy kis különbség a kettő között. Jó a mérnök a háznál!) vezetésével kb. 4 millió munkaórával hatalmas köveket cipeltek emberek. Ezeket a köveket aztán szabályos körben helyezték el (pontosan miért, azt nem tudni), miután hasonlóan hatalmas árkokkal és dombrendszerrel kerítették be, a több mint egy kilométer kerületű területet. Aztán, vagy lehet, hogy már előtte is, egy falut építettek a kör közepébe. Olyan, mint Stonehenge, csak nagyobb és itt a kövek még nincsenek elkerítve, lehet fogdosni azokat. A kövek között birkák legelnek, mert ANGLIÁBAN VAGYUNK. (A képeket innen-onnan lopkodtam. A sajátjainkat nem akarjátok látni!)


Innen ugrottunk egyet a rómaiakig, akik miután elfoglalták a szigetet, rátették a kezüket a kevés melegvizű forrásra egyikére és hatalmas fürdőkomplexumot építettek köré. Meg templomot. A fürdőről a középkorban elfelejtkeztek, betemették és ráépítkeztek, de a múlt században, amikor a csatornaépítés újra esedékessé vált, megtalálták a romokat. Többek között a római csatornarendszert is, amin az elhasznált vizet a közeli folyóba vezették, és amit ma arra használnak, hogy AZ ELHASZNÁLT VIZET A KÖZELI FOLYÓBA VEZESSÉK. Zseniális a múzeum. Tényleg.


Középkor: Bath Apátság. A helyén korábban egy óangol templom állt, ahol Anglia első királyát koronázták meg. Kicsit homályosak már az angol történelemmel kapcsolatos emlékeim, fogalmam sincs kiről van szó...(Edgár...)...


18. században hozzáláttak a várostervezéshez, így a középkori, városfallal védett települést teljesen lerombolták és György-stílusú házakat és utcákat építettek. Tömegével. A szezon minden évben három hónapig tartott, januártól márciusig, amikor is az arisztokrácia itt múlatta az időt. A. szerint az egész város olyan, mintha kaszárnya lenne. Tény, hogy semmi nincs túldíszítve, de meglehetősen grandiózus.


Korai 19. századdal el is érkeztünk Jane Austenig, akinek a papája nyugdíjazása utána úgy határozott, hogy Bath-ban fog letelepedni. Nem igazán lehet érteni, hogy egy falusi pap, miért akart egy divatos fürdőhelyre jönni és úgy tűnik, hogy Jane sem rajongott az ötletért, de pár évet valóban itt töltöttek. Jane Austen két regénye is Bath-ban játszódik: Northanger Abbey és Persuasion. A regényekben említett helyek legtöbbje a mai napig megvan. És a házak is, ahol Jane Austen lakott. És nem úgy, hogy valaha itt állt a ház, amit annak a háznak az alapjaira építettek, amelyik előtt valaha elsétált Jane Austen, hanem EZ AZ A HÁZ AHOL LAKOTT.

ÉS EZ.

(Igen, ezeket a képeket én csináltam. HONNAN JÖTTETEK RÁ???)

A férjem KIFEJEZETT kérésére részt vettünk egy Jane Austen sétán is, ahol persze megtudtuk, hogy a hardcore Jane Austen rajongók nem Bath-ba jönnek, hanem Chawton-t látogatják meg. Hm. Még gondolkozom a dolgon, bár A. NAGYON szeretne menni... Itt az ideje, hogy Jane Austen rajongásomban a következő szintre lépjek, ami már nem abból áll, hogy Colin Firth képeit gúglizom az Internet-en… Csak, hogy A.-val lépést tudjak tartani...

21. század: Miután mondtuk A. angol kollégáinak, hogy elmennék néhány napra Wales-be, és kérdeztük, mit is ajánlanak, akkor azt mondták, hogy nem ajánlják Wales-t, mert egyrészt útlevél kell oda, másrészt úgysem értenénk, hogy mit beszélnek ott. Ajánlottak viszont két közeli birtokot megtekintést. Lacock „ház” (értsd: kastély) és birtok arról híres, hogy apátságként indult, de miután VIII. Henrik szétzavarta az apácákat családi fészek lett. Később Fox Talbot vette meg a birtokot, aki meg arról híres, hogy ő készítette az első fotónegatívot. Egy ablakról. Persze Angliában vagyunk, így nemcsak a fotónegatív van meg, hanem, tisztán praktikus okokból, amellé az ablak mellé van kiállítva a negatív, amit Foxi bácsi annak idején lefényképezett. De ez még nem minden! Lacock Apátságban (is) forgatták az első Harry Potter filmet. Így nemcsak Jane Austen lábnyomait tekintettem meg, hanem Hermionéjét is!

A másik házacska, amit megnéztünk Bowood volt. Az épületet a család egyszerűen csak „kisháznak” hívja, mert a nagyot a Második Világháború után valamiért saját maguk rombolták le. Nyilván túl nagy volt. Itt volt házitanító Dr Joseph Priestley, aki szabadidejében a kis laboratóriumában azzal szórakozott, hogy felfedezte az oxigént. A család szegről-végről Napóleonnal is rokonságban volt, így sikert begyűjteniük a Császár halotti maszkját is. De ez csak az apróság. Mert ki van állítva a nagypapa ruhája is, amit III. György egyik születésnapján viselt. A 18. század utolsó éveiben. Rend van ebben az országban, mert az is oda volt írva a kiállított ruha mellé, hogy pontosan melyik napon…

Természetesen a 21. század Angliája nem lehet teljes a Body Shop nélkül, ahová mindennap betértem egy kis szagolgatásra és a Disney Shop nélkül, ahol SIKERÜLT BAKKA HERCEGNŐS KESZTYŰJÉT MEGVENNI!

Már ezért érdemes volt elutazni Angliába!

5 megjegyzés:

sajtkukac írta...

Nagyon sárgulok az irigységtől ám :-) És hjogy még egy J. A. rajongó férjjel is rendelkezel, ez aztán igazán több a soknál!!
Niki

Daniella írta...

Rád gondoltam, amikor írtam! Hogy te biztos értékelni fogod! Az csak irónia, hogy a férjem JA rajongó. Bath-ig nem is tudta, hogy ki...

sajtkukac írta...

Na jó, akkor megnyugodtam. Az enyém is csak azért tudja, mert sokat mondogatom :-)
Niki

Daniella írta...

:-)

sajtkukac írta...

Egyébként így újraolvasva már érzem az iróniát :-) Egyébként találkoztam már olyan hímnemű egyeddel, aki olvasta a Büszkeség és Balítéletet, sőt tetszett is neki :-)