2008. január 21., hétfő

Vezeték nélküli egér és én...

... belátom, nem vagyunk egymásnak teremtve. Sajnálom!

A probléma ott kezdődik, hogy már azt sem tudom, hogy vezeték nélküli egér, vagy vezetéknélküli egér. Ez utóbbi megoldást aláhúzza a gépem pirossal, de nem vagyok benne biztos, hogy az a rossz.

Miután feltettem az Internet-re, hogy szeretnék egy vezeték nélküli egeret, kaptam is a névnapomra egyet. (A névnapom novemberben van, így egy idő óta már fut az alábbi történet.)

Nem vagyok egy IT szakértő, ezt tudjuk, de úgy véltem, hogy egy egér nem fog ki rajtam, csak tudom majd használni. De nem tudtam. Nem tudtam. NEM TUDTAM. Nem tudtam használni az egeremet.

A férjemnek persze nem ezt mondtam, hiszen, mint tudjuk a házasságok fele végződik válással, gondoltam dolgoznom azon, nehogy miattam csússzon el ez az arány és legyen kevesebb. Tehát megvádoltam A.-t, hogy olcsó, rossz egeret vett nekem, ami használhatatlan. Ezt a vádat tagadta, azzal védekezett, hogy egy tökéletesen jól működő középkategóriás egeret kaptam tőle. Majd elhadarta, hogy bekapcsolás előtt mindig nézzem meg, hogy az egér vevője megfelelően van-e csatlakoztatva a számítógéphez.

Rendben.

Továbbra sem működött rendesen az egér. Az elhúzódó vita során a férjem felvilágosított arról, hogy 1) eltörtem a vevőegységet, amikor melléerőltettem a pendrive-omat. 2) Nem vagyok elég türelmes a vezeték nélküli egeremhez, mert nem várom meg azt a pár másodpercet, amíg megtalálják egymást a géppel.

Az első vádat elismertem, mondjuk ez nem befolyásolta az egér működését, mert valójában nem tört el, csak elhajolt az a kis bizbasz. A második meglátást viszont jobb lett volna, ha A. megtartja magának, mert ezzel csak felingerelt. A gyerekek nem igazán értették, hogy milyen egeret szeret jobban A. mint engem, és milyen egér oldalára állt az apjuk velem szemben. És mi az Mamika, hogy ká-egér?, kérdezték. (Igen, mindig a gyerekek előtt veszekszünk. Miért?

Minden esetre tegnap miután lenyugodtam, kértem, hogy képezzen ki a vezeték nélküli egér használatára.

Megtörtént. Tehát a férjem szerint így kell használni az egeremet:

1. Kikapcsoljuk a gépet.
2. Ellenőrizzük, hogy minden résztvevő fél működő képes-e.
3. Bekapcsoljuk a gépet.
4. Miután az egér nem működik, fejünkhöz kapunk, hogy persze biztos kifogyott az elem az egérből.
5. Egérbe új elem.
6. Kikapcsoljuk a gépet.
7. Ellenőrizzük, hogy minden résztvevő fél működő képes-e.
8. Bekapcsoljuk a gépet.
9. Miután az egér nem működik, kikapcsoljuk-bekapcsoljuk az egeret.
10. Megrázzuk az egeret.
11. Ellenőrizzük a vevőegységet.
12. Megrázzuk az egeret.
13. Az egér nem működik továbbra sem.
14. A vevő egység felett nyomkodjuk az egér különböző gombjait, amik továbbra sem működnek.

Több heti vita után tehát végre megszületett a konszenzus: a vadonatúj vezeték nélküli egér nem működik. 21. század ide, 21. század oda, belenyugszom, hogy az egeremet és a gépemet egy kis zsinórocska köti össze.

Nincs több mondanivaló mára, Internet, köszönöm, hogy meghallgattál! Jól esett!

2 megjegyzés:

Angiii írta...

:)

Névtelen írta...

Na, én az ilyen problémák elkerülése végett nem is gondolok a vezeték nélküli egérre. Használj laptopot, egér nélkül, meg lehet szokni :P :D