2007. november 15., csütörtök

Nagy K vagyok!*

Mert nem engedem, hogy a gyerekek a színes gyurmát összekeverjék.

Mert a legnagyobb kánikulában is szárítógépet használok.

Mert tartós tejjel itatom a gyerekeket. (Mondjuk bio. Mondjuk ez is egy jó kis oximoron.)

Mert csak akkor mosok ágyneműt, ha igazán piszkos. (Most nem részletezem, hogy mi számít igazán piszkosnak, mert gusztustalan lenne, de nagyon.)

Mert kalácsporból sütjük a kalácsot.

Mert kidobom a gyerekek éppen elkészült „remekműveit”, ha nem tetszenek.

Mert úgy olvasok mesét, hogy közben nem figyelek oda. Ha a gyerekek rákérdeznek valami részletre, mindig bajba vagyok.

Mert reggel előbb olvasom el az emailjeimet, minthogy fogat mosnék.

Mert nyíltan utálok játszótérre járni. Mindig próbálom a gyereket, hogy ne menjünk, és ez általában sikerül is, bár nem mindig. SAJNOS.

Mert az anyák éjjel meghallják álmukban is, ha sír a gyerekük. ÉN SOHA.

* Nem akartam a kurvákat megbántani, lehet, hogy valami más cím kellene…

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Banyek:)) Én is úúútálom azt a tetves játszóteret, nagy kaka az egész.. mondjuk szerencsém van a gyerekeim elviszik egymást:) Ja és az ágynemű nálunk se kerül előbb mosásba minthogy több folt lenne rajta mint virágocska... (folt származhat: teából, csokiból, kávéból, reggeli bármely alkotórészéből, Viszont bármi ami kifelé jön bárkiből ha az ágyneműmre kerül (5 gyerekem van.. előfordul)akkor azonnal mosom.. bár duzzogva.

Nóri írta...

Most találtam a blogodra (2010. 10 hó) és elkezdtem visszafele olvasni. Alvásidőben annyi dolgom lenne, de inkább kikapcsolódom...veled! Köszi, iszonyat jókat szoktam nevetni.
Most először szólok hozzá, hogy még egy köszi neked, végre valaki leírta ezeket, így már nem érzem magam annyira hanyag anyának. (ezek szerint mások is vannak így, csak nem vallják be. Nehogy lehulljon a tökéletesség álarca) Egy nem igaz rám, a szárítógép, de csak azért mert nincs. De a többi...:-)))