Gyerekfilmek

Mióta engedjük, hogy a gyerekek TV-t nézzenek egy teljesen új világ tárult fel előttünk. Nem mondta senki, hogy lehet úgy is mosogatni esténként, hogy egyetlen gyerek sem üvölt, vagy csavarodik fel a lábamra. Jelentéktelen kis életem nagy eseményei!

Persze minden éremnek két oldala van. Sajnos. A TV-t nem bébiszitternek akarjuk használni, így kénytelenek vagyunk a fiammal együtt nézni a filmeket.

Azt hiszem elég hozzá annyi, hogy nem azon szoktunk vitázni, hogy KI ÜLJÖN le a TV elé a gyerekkel, hanem, hogy ki mehet/menjen a dolgára.

Tudjuk, hogy nagy K. vagyok, így rövid idő alatt az indokok szép kis tárházát hoztam össze, hogy miért éppen A.-n van a sor.

Íme a filmek listája. És ahogy a férjemet csőbe húztam:

Hamupipőke: A., te láttad ezt a filmet gyerekkorodban? Nem? Itt az ideje, hogy megnézd!

Verdák: A 66-os úton játszódik. Te akartál mindig vezetni rajta!

Thomas, the tank engine: Csak 15 perc!

A nagy kékség (természetfilm, nem Luc Besson filmje. Gyorstalpaló filmkurzuson vesznek részt a gyerekek, azért nem ilyen gyorson…): Én nem szeretem a természetfilmeket!

Toy Story: Az amerikai kritikusok listáján 7. ez a film! (Ez egyébként nem igaz, mert 27. helyen van, de mint tudjuk nemcsak lopok, hanem hazudok is!)

Kukori és Kotkoda: Én ezt már gyerekkoromban láttam!

Kis-pingvinjegesmedve-kajandjai-a-Galapagos-szigeteken [nem tudom mi a címe]: Német állatos rajzfilmet VÉGKÉPP NEM fogok megnézni!

Süsü: NINCS KEDVEM ÁLLATOS BÁBFILMHEZ

Stuart Little 3: KÉREM VISSZA A DÉLUTÁNI CSENDESPIHENŐMET!!! OLVASNI AKAROK!!!

Az erdő kapitánya: Panaszkodás helyett talán befejezhetném azt a sálat, amit tavaly nyáron kezdtem Bakkának kötni…