A héten kezdődik Bakkának az óvodai úszás. Bakka és a sport két külön világ: a két másikkal ellentétben ő utál sportolni. Így amikor először említettem neki a lehetőséget, hogy járhat az ovival úszni, akkor „na arra aztán ne számíts, Mamika” volt a válasz. Először észérvekkel próbáltam meggyőzni a lányomat arról, mennyire jó is úszni járni: Bakka nem kell majd karúszó nyáron a Dunánál! Együtt lehetsz a barátaiddal! Klassz lesz, Bakka, hidd el!
Persze nem jártam sikerrel.
Majd erőt demonstráltam: Bakka, muszáj úszni járnod!
Nyilvánvaló tény, hogy ez sem tetszett a lányomnak. Így hetek óta megy már a hiszti.
Természetesen a végén sikerült jól kiszállnom a dologból.
Én: Bakka, Papika befizetett az úszóedzésekre.
Bakka: NA NE, MAMIKA.
Én: Én mondtam neki, hogy nem fogsz örülni, de apáddal nem lehetett bírni, csak befizetett.
Nagyon úgy tűnik, nincs más választása a gyereknek, mint menni… Szerencsénkre nem nekünk kell vinni, mert az óvónők biztosítják a kíséretet. Bakka egyik óvó nénije meglehetősen… nos… hogyismondjam… katonás. Így már múlt héten elkezdte felkészíteni a gyerekeket az úszásra. Nem tudom, hogy csak Bakkával üzent-e haza, vagy minden hosszú hajú lánnyal, de egyik nap Bakka szólt: Katonás Óvó néni mondta, hogy vágjuk le a hosszú hajat. Na erre csak ráztam az öklömet az óvoda felé. Nem azért hallgattam hónapokig a gyerek nyavalygását, hogy mikor nő már meg a haja, hogy most egy szóra levágassam.
Pénteken aztán engem is elkapott Katonás Óvó néni, és kérte, hétvégén gyakoroljuk az úszó holmi pakolását. Különösen figyeljünk arra, mondta katonásan, hogy a vizes fürdőruha ne vizezze össze a száraz ruhát.
Mit mondjak?
Gyakoroltuk! Mert ilyen stréberek vagyunk.
Bakka a vezényszavaimra öltözött át fürdőruhába. Pakolta be a táskáját. Utána vezényletemre öltözött vissza. Külön zacskóba a fürdőruha. Másik zacskóba a papucs.
Majd megismételtük a procedúrát. Közben Bakka, ha már úgyis fürdőruhában volt, elment úszni egy kicsit a kinyitott kanapéra. Majd újra öltözött vezényszóra. És pakolta a holmiját külön zacskókba.
Ezek után csak remélni tudom, hogy a lányom hozza majd az elvárt részidőt az öltözőben…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
nahh, most jól kirázott a hideg. épp most jöttünk vissza az ovis úszásról. huszonhét gyerekkel. akik nagy része nem tudja egyedül felvenni a fürdőruháját (mert hosszúujjú vagy búvárruhás egybe vagy hosszúnadrágos). meg hajat mosni. meg megismerni a saját törölközőjét. mondjuk legalább a nevüket elolvassák. de a szülőknek aztán pitizhetek, hogy cimkézzenek fel mindent, és küldjenek plusz nejlonzacskót. mintha a falnak beszélnék. de lehet, hogy az öltözést fel kéne adni házifeladatnak. hátha ketten reagálnak rá. ja, és másfél óra az átöltözés, az oda-vissza út, a zuhany, a stb. a huszonöt perc úszásért. rémálom. a hét mélypontja. együttérzek a csemetével. remélem, jövő hétfő délután szakad a monszun.
na, jól kipuffogtam magam. :-(
Merénylet! Ez most nem ide kapcsolódik. Arról lenne szó, h egy jó ideje olvasom ezt a blogot, és remek perceket kaptam már tőletek :) sosem kommenteltem, de attól még itt vagyok (és gondolom vannak még így páran) :) Mindenesetre a lényeg, h olvastam a babyblogger versenyről, megnézve az oldalt a legtöbb kedvencemet megtaláltam ott, csak egy hiányzott, Ti. Én pedig elmerengve nem bírtam ki, és végül beneveztem Bakka és Pepét. Ha nem értesz vele egyet, úgy adtam meg a nevezést, h a te címedre (az oldalon szereplő yahoo-s cím-re) érkezik a megerősítendő email. De szeretnélek ott látni. Ha vki egyetért kérem segítsen meggyőzni téged, mert ott a helyed, sztem :)
Füles: Igen, én meg boldog vagyok, hogy nem nekem kell kísérnem a gyereket. Egyébként Bakka csak egy fürdőbugyit kapott úszásra, melltartó nélkül, bár kérte és a törülközőjén rajta van a neve! Együttérzek veled!!! És hálás vagyok az óvónénieinknek, hogy viszik a gyerekeket!
Nos, magánvélemény: elsösként (!) EGY ÈVIG jártunk úszni. Nem tanultam meg. Késöbb magánszorgalomból igen. A lányainkat az apjuk 3 évesen megtanította... sokat ne várj a tanfolyamtól!
Daniella,
nekem hasonló sztorim van:
http://kismackok-nagycsaladban.blogspot.com/2010/05/hazi-feladat.html
"ha már úgyis fürdőruhában volt, elment úszni egy kicsit a kinyitott kanapéra"
:))))
Katonás Óvónéni miatt nem irigyellek Titeket..... Bakka jól bírja?
Döntések lenyomása a gyerekek torkán nálunk is így működik :-))))) Bár ez már leginkább csak a legkisebbre vonatkozik. A nagyobbak már átlátnának a szitán :-)
Megjegyzés küldése