2010. május 21., péntek

Vizualizáció

Általában azt mondtam, hogy a képzelőerőm teljesen jól működik. A legtöbb dolgot prímán el tudom képzelni.

Annyiszor elképzeltem az új házat például, pont oda ahol most van, hogy biztos vagyok benne, én vonzottam magamhoz. (Mondjuk sajnos az őrült szomszédot is hozzáképzeltem, mert eddig mindig volt legalább egy őrült szomszédunk, és úgy tűnik, őt is megkaptuk. De nem baj, legalább lesz min szórakoznunk itt a blogon.)

Vannak dolgok, amik viszont kicsúsznak a képzeletem karmai közül. A legemlékezetesebb ilyen dolog az volt, mikor Bakkával terhes voltam: Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy beteg. Nem láttam magamat, ahogy végigcsinálom a terhesség-megszakítást. És? Nem is csináltam végig.

Egy másik dolog, amit egyáltalán nem tudok magam elé képzelni, hogy összepakolom a házunkat és elköltözünk Parkvárosból. Ami csak azért problémás, mert holnap reggel 8-ra jön a költöztető autó. Jó a képeket leszedtük a falakról. Amitől rögtön ház lett az otthonunk. És az értékes porcelánt is eldugtuk. Mondjuk A. nagybetűkkel ráírta a dobozra, hogy Herendi, így ha valaki majd habozik, hogy a kismillió dobozunk közül melyikkel fusson le, nem lesz nehéz dolga.

Szóval a pakolást nem tudom vizualizálni. Helyette vizualizáltam a porckorong-sérvemet. Hogy biztos rosszabb lesz. Ettől annyira bepánikoltam, hogy begyógyszereztem magam. Aminek eredményeképpen, ahogy ezeket a sorokat írom, a lyukas gyomromat vizualizálom.

Azt hiszem, le kell feküdnöm egy kicsit lepihenni.

2 megjegyzés:

noiannája írta...

és az új házban ébredsz fel...

Angéla írta...

HAJRÁ!!!Szóljatok, ha tudunk vmiben segíteni.Pl gyerek megőrzés:)