2009. augusztus 4., kedd

ZK-val az ágyban

Késő este van (nálunk ez 9 óra). Már az ébrenlét és álom mezsgyéjén járok. Baloldalamon Bakka szuszog, saját takarója alatt. A saját paplanomat ZK-val osztom meg. Ő is már csöndben van. Alszunk! Végre!

Vagy még sem?

Még sem… Mert ZK előáll a kérdéssel, ami hetek óta nyomasztja. És ami nem tűrhet halasztást. És amit MOST azonnal kell megbeszélnünk.

ZK: Mamika, ha felnövök milyen autóm lesz?
Én: Fogalmam sincs. Aludjunk most!
ZK: De milyen autóm lesz?
Én: ZK, nem tudom. De ezt még ráérünk eldönteni. Aludjunk most.
ZK: Kölcsönadod majd a tiédet?
Én: SZÓ SEM LEHET RÓLA. ALVÁS!!!

Persze ez nem tetszik ZK-nak, így feljebb kapcsol…

ZK: Amikor felnőtt leszek, akkor te már meghalsz?
ÉN: ???
Bakka [akiről kiderül, hogy mégsem alszik, és, akit minden halállal kapcsolatos dolog érzékenyen érint, így rögtön jajgatni kezd]: Mamika, ugye nem fogsz meghalni?
Én: Nagyon sokára mindannyian meg fogunk halni.
ZK: Én is?
Bakka: JAJAJAJAJ.
Én: Igen. De csak nagyon sokára. Most inkább aludjunk! Különben is, akik nagyon szeretik egymást, azok haláluk után is együtt maradnak.
Bakka [kicsit megnyugodva]: Tényleg?
Én: Igen, mi örökké együtt maradunk.
ZK: Igen, mert egymás mellé fognak temetni minket.
Bakka: JAJAJAJAJ.
Én: MOST MÁR CSÖND LEGYEN. ALVÁS!!!

És akkor ZK rátér a lényegre. Mert az eddigi csak porhintés volt… Én úgy szeretek aludni, ha nyakig takar a paplan. ZK úgy, hogy hozzám bújik ÉS kitakarózik. Ez utóbbit UTÁLOM.

ZK: Mamika?
Én: Igen, ZK, mit akarsz?
ZK: Kicsit kitakarózhatok?
Én: Nem!
ZK: De így nem tudok aludni, Mamika. Mert annyira leizzadok. És leizzadva nem tudok aludni.
Én: ZK, egy hároméves gyerek alig izzad. ALVÁS!
ZK [vinnyogva]: De, Mamika…

És ekkor halljuk, hogy Papika térdei ropognak felfelé a lépcsőn. Izzadás ide vagy oda, ZK eltűnik a paplan alatt.

És Papika hisztije kezdődik, hogy miért nem alhat mindenki a saját ágyában…

13 megjegyzés:

a mesélő írta...

Daniella, ez nálunk az ÉN hisztim:) teljesen megértem Papikát!

szuperapu írta...

És tényleg: Miért nem alszik mindenki a saját ágyában ?!?!
:P

Sziltó írta...

És Pepe miért marad ki a közös alvásból?!

Daniella írta...

lehet, hogy pepe is ott volt keresztben a lábunknál...

martine írta...

De miért van olyan kicsi ágyatok, hogy nem fértek el benne öten?!

Popianyu írta...

Paplan alatt??! Nálunk 31 fog van mostanában. Már el is felejtettem, mi az a a paplan....

Daniella írta...

martine: már felhoztam a témát, hogy kellene egy ágy-szoba, de A. nem volt vevő rá. Popianyu: paplan nélkül félek aludni, igen 31 fokban is a téli paplan alatt vagyok...

Füles írta...

én negyven fokban is magamra húzok egy lepedőt. paplant azért nem :-)

az öt-hat éves gyerekeim fele az anyukájával alszik. 3-4 éves korig szinte mindenki, így szokás.
sokan ezzel magyarázzák, hogy nincsenek hisztis gyerekek. nincs olyan, hogy visítanak az ábécében, az étteremben, mindenhol. pedig tényleg hurcolják őket mindenhova. soha, sehol, senki nem hisztizik.
(a másik teória szerint meg vannak félemlítve :-D)

martine írta...

És ha mondanád, hogy a nagy ágy egyszer később talán még majd másra is jó lesz? :)

doris írta...

Nem értem. Az én gyerekeim soha nem akartak velünk aludni. Néha, ha betegek, esetleg odabújnak. Hogyan dől el ez, hogy ott alszik, vagy sem?

Daniella írta...

Pepe sosem akart, egészen addig míg Bakka nem született meg. Ha akkor Bakka ágyát Pepéhez tesszük az első héten, akkor szerintem nincs most ez a probléma... Persze ez is a férjem hibája, mert lusta volt éjszaka szoptatni...

Náncsi írta...

Kééész nem elég ez az egész bejegyzés.. még az utolsó hozzászülásod is.. hát azthittem leesek a székről:DDD

Én az első gyerekemet rontottam el.. 6 évig velem aludt mig a többiek a helyükön.. aztán én tapasztalt anya megszültem a 4.et.. és hagytam elkanászodni.. ő is velem alaszik.. 4éve.. a kicsi nem:) ki se veszem az ágyából csak megsimizem és alszik tovább.. pesze még nem tud átjönni éjjel.. előbb utóbb rájön arra is://

Daniella írta...

náncsi: igen, el vannak kanászodva...