2009. augusztus 3., hétfő

Miért vagyok szar anya…

783. rész

Azt már tudjuk, hogy nem vagyok egy guru-anyuka. A legtöbb probléma és kérdés esetén fogalmam sincs, mit kell(ene) mondanom, válaszolnom vagy csinálnom. Első reakcióként általában pánikolni szoktam, aztán meg improvizálok valamit. De inkább A. improvizál.

Ennek eredményeképpen a gyerekeim nem szoktak tanácsot kérni tőlem.

Maximum utánoznak.

Na most, ha valamit nem szeretnék, akkor az, hogy olyanok legyenek, mint én. És úgy viselkedjenek, ahogy én szoktam.

Mert az még talán vicces is lehet, amikor egy hároméves kislány panaszkodik, hogy nincsenek kötélből az idegei, de az már nem annyira, amikor egy hétéves gyerek magyarázza, hogy hány osztálytársa idegesíti és miért.

Érzem, hogy egy kicsit feljebb kell kapcsolnom a gyereknevelés-ügyében, azaz a példamutatás terén.

Íme két példa, hogy, ha akarom, képes vagyok összeszedni magamat.

Példa 1:

Egyik este Bakka szólt, hogy vérzik az orra. Semmi gond, ZK-nak az elmúlt hónapban többször is vérzett, mondjuk általában éjjel, így csak a párnáján lévő vérfoltokból tudtuk meg a dolgot. De Bakkának nem vérzett az orra, hanem dőlt belőle a vér. De rengeteg. És kezdett már pánikolni. És én is pánikolni kezdtem. Amitől Bakka annyira megijedt, hogy sírni kezdett. Amitől már nemcsak orrán, hanem a száján át is dőlt a vér. És kezdte már hergelni magát, hogy hányjon. [Ezt nem tőlem tanulta, mondjuk!] ÉS DŐLT AZ A RENGETEG VÉR. És már annyira pánikoltam, hogy a mentőt akartam hívni. A. hirtelen nem is tudta, hogy a lányán segítsen, vagy engem csapjon le előbb… Szerencsére nem csapott le, és én gyorsan rájöttem, uralnom kell a helyzetet és legalább úgy csinálni, mintha nem ijednék meg, mert különben nem fogjuk tudni a nagyon beijedt Bakkát megnyugtatni. Így kimentem egy percre a fürdőszobából, hogy összeszedjem magam. Majd ölbe vettem Bakkát és megnyugtattam. És vártuk, hogy elálljon a vérzés. De basszus ennyi vért! Ráadásul a kezdeti pánik miatt ide-oda ugráltunk a fürdőszobában, így a horrorfilmnyi vér tényleg mindent beterített…

Példa 2:

A két lány rászokott, hogy bosszantsa Pepét. Ehhez annyi kell, hogy Pepe éppen befogja a száját és elkezdjen valamiben elmélyülni. A lányok odamennek hozzá, elkezdik puszilgatni, majd mindenféle hülyeségeket kezdenek bátyjuk fülébe suttogni. Csak néhány ismétlés kell, hogy Pepe beguruljon és ordítozni kezdjen. Szorosan a nyomában én is kieresztem a hangom, hogy a lányok szálljanak le már a bátyjukról. Pár alkalom után, amikor Pepe már non-stop panaszkodott, hogy idegesítik a testvérei, rájöttem: A lányok talán azt élvezik, ahogy Pepe kiborul. Pepe, mondom nagy eszesen, mi lenne, ha nem vennél tudomást róluk, amikor el kezdenek piszkálni. Szerintem hamar megunnák. „Nem hiszem, Mamika”, jött Pepe szkeptikus válasza. Pár óra múlva kikerekedett szemekkel jön a fiam hozzám:

Pepe: Képzeld működött! Nem törődtem velük, és abbahagyták.
Én: Mennyi ideig csinálták?
Pepe: NAGYON sokáig, Mamika.

Hát igen, ez a baj, nemcsak, hogy nincsenek kötélből az idegeim és beszari vagyok, de ráadásul még türelmetlen is…

És mennyire boldog, hogy ezeket a tulajdonságokat sikerülni fog a gyerekekre hagyományoznom!

11 megjegyzés:

szuperapu írta...

Nincs is nagy baj veled! A szülők nagy része ilyen. Amíg ennyire szereted a kölköket, és ennyire kritikus vagy magaddal addig sínen vagy. És ha ezt a kettő dolgot is "öröklik" a gyerekek akkor ők is jó emberek lesznek.

Sziranszki írta...

Bizton állíthatom, hogy a "szar anya" szint elég messze áll Tőled! Irigylésre méltó, ahogy terelgeted három csemetéd! (nekem néha még egy is sok :)!
Az orrvérzést is sikerült átvészelnetek, nem?

Pelikán írta...

Eljenek a szar anyukak, nyomjuk le a bezzeg mamakat a blog vilagban....
Remelem a humorerzekedet is orokoltek.

HJuice írta...

Ácsi!!!
A rájuk hagyományozás nem úgy működik ám, hogy ezzel Belőled automatikusan eltűnnek ezek a tulajdonságok!!! :)))

Különben gratula a 2 évhez, és még sok ilyen szar anyát kívánok a világnak! ;)

Ui.: Az anyukám eü-s, így ELŐTTÜNK sose borult ki, ha minket baleset ért, vagy kórházba kerültünk. Én ebből gyerekként nem azt szűrtem le, hogy nincs baj, hanem azt, hogy nyilván nem is szeret.

Ducika Ducila írta...

:-) AZ én fiam a minap a nagyszüleinek ecsetelte, hogy amikor leesik valami és összetörik pl., akkor anya azt mondja: "a kujjjvaéjetbe!"
Erre én: "Áhhh, éééén, neeeem!" Erre két pasim (férjem, fiam): "DE IIIIGEEEN!"
Aztán jött, hogy: "phasza!" Khmmm... Apája mondja vezetés közben... :-)
Aztán van még a "lasszúúú ciga" (Lassú csiga) és majomka...
Nem, nem szeretném, hogy a fiam káromkodjon! Változtatni akarunk...

Ducika Ducila írta...

Azért az az orrvérzés elég brutális lehetett... Mi volt az oka?

grey írta...

Imádlak!!! Nem tudom miért van az, hogy mostanában csak a te blogodat olvasva röhögöm magam könnyesre?!! Fiatalkoromban a barátaimmal beszélgetve is megesett néhányszor...
Lehet új barátokat kéne szereznem?...
Ez az összeszedemmagamésnyugodtmaradokdeperszenemmegymertnagyonparázoma vértől nagyon bejött! Ilyet sokat még!!! És imádni fogok anya lenni(mármint mégjobban, hihi)! :-)

Névtelen írta...

Tanítani kellene a "szar anya"-ságodat ! Hihetetlenül jó érzékkel nevelő, kiváló ANYA vagy! A humorod fergeteges. Nehogymá' megváltozz!!
mondja ezt egy nagymama, némi gyakorlattal a háta mögött. Egyszerűen: nagyon szeretlek olvasni, igényes, színvonalas, élettel teli minden sorod.
Jól csinálod!!
üdvözlettel, vadászsuzsa

Daniella írta...

köszönöm nagyon! de tényleg nem vagyok példa! mondjuk az nem vitás, hogy inkább vagyok szar anya, mint bezzeg anyuka. mert tőlük kiver a víz...

Náncsi írta...

Szia, én abszolut nem vagyok pánikolós, Durván hidegvérű vagyok, a legnagyobb szar közepén is, nemhiszem, hogy ezt tanulni lehet, én ilyen voltam gyereknek is. Ez nem jelenti azt hogy te rosszabb anya vagy én meg jobb.. én meg kiakadós vagyok.. apróbb dolgokért is üvöltök, plusz elvárom hogy megértsenek olyan dolgokat ami még nekem is magas, elvárom hogy hatodik érzékük legyen és tudják mi mikor helyes és mikor idegesítő:/

Orrvérzésről: egy ideig adj nekik rutascorbint, nekem Málna volt ilyen horrrorisztikusan orrvérzős, volt hogy a suliba be kellett mennem mert fölhívtak, hogy mentőt fognak hívni a gyerekhöz mert orrán száján dől a vér,, mondtam hogy nem kell 5 perc és ott vagyok.. döbbent tanárok hada állta körbe a lányt:/ 2hónapig szedte ezt a vitamint azóta /több mint 1éve/ nem vérzett az orra előtte meg napi rendszerességgel.

Daniella írta...

köszi a tippet!