Kedves vagy Daniella,

hogy ilyen lelkesen írsz a gyerekeidről és az ő nagy szájukról, de ez nem igazán érdekel minket. Inkább azt mondd el, hogy TE hogy vagy.

Mit is mondjak?

Pepét egész nyáron azzal etettem, hogy nem lesz olyan iskolával kapcsolatos dolog, amit ne tudnánk megoldani. Ne aggódjon. Minden rendben lesz.

Nyilván minden rendben van. Nem is mondom, hogy egy hajszálon múlt a túlélésünk, de nem volt vicces az első hét. Az, hogy egyszerre kellett a két gyereket két különböző helyen elindítani, és közben ZK-t nyugtatgatni, hová is tűntek a testvérei, csöppet fárasztó volt.

Hétfőn reggel 6-kor pattanok is az ágyból. 6 óra 10 perckor felöltözve, fogat mosva megyek le a konyhába. Már be is ágyaztam. A gyerekek ruháit már előző este kikészítettem. Pakolom az uzsonnát az iskolásnak. Tudományos alapon összeállított reggelit kapnak a gyerekek. Időben indulunk. Nem idegeskedünk.

Kedden reggel 6-kor felkelek. Pár perc kell, hogy összeszedjem magam, de megy minden a maga útján. Készítem a reggelit és uzsonnát. Pepe reggelizik. Bakka nem éhes. Nem baj, ő úgyis kap az óvodában. ZK annyit eszik, mint egy kismadár. Majd azt összecsipegeti valahol. Időben indulunk. Nem idegeskedünk. Csak egy kicsit, mert nincs parkolóhely az iskola közelében, és reggel 10 előtt nem tudok párhuzamosan parkolni. Mondjuk 10 után is csak akkor, ha vészhelyzet van…

Szerda reggel már a férjemet találja a konyhában. Reggeli helyett banánturmixot kap Pepe. Nagy a rohanás, mert dolgoznom kell menni. Pepét és Bakkát A. viszi. Később kapom a „van egy rossz és jó hírem” üzenetet. Jó hír, hogy Bakkának megtalálták az oviban a tigrises szőnyeget, amit szeretett volna megtekinteni. A rossz hír, hogy idegességében, hogy ott kell maradnia, össze is hányta a nevezett szőnyeget…

Csütörtök reggel: Fél hétkor kivakarom magam az ágyból. Felöltözöm, hogy ne én legyek egyedül pizsamában. A. már a reggelit készíti. Próbálom a gyerekeket nyugtatni, hogy már csak két nap van hétvégéig. A. viszi őket. ZK a délelőtt nagy részét hisztivel tölti. Ő miért nem mehet Papával?

Péntek: 7-kor ébredek a gyerekekkel együtt. Hirtelen nem is tudjuk, hol vagyunk. Amikor rájövünk, iskolába-óvodába kell menni, sírni kezdünk. A. rohanva indul a gyerekekkel. Késésben vannak. ZK-val becsukjuk utánuk a kaput. Mindketten pizsamában vagyunk…

Összefoglalva elmondhatom, hogy bár szívesen adom életemet és véremet a gyerekeimért, de azt szeretem, ha ezt nem reggel 6 és 7 között kell tennem. Mert fél 8-ig szeretek aludni.

Nem akarok fenyegetőzni, de meg kell jegyeznem, hogy ez az egész iskola-óvoda buli nem fog az arcbőrömnek jót tenni…

PS: Kedves Daniella! Egyáltalán nem érdekel, hogy mi van veled. Azt mondd el inkább, szegény A. hogy van!

Kedves Érdeklődök! A férjem egy nyuszi és külföldre menekült! Azzal védekezik, hogy dolgoznia kell. Hogy pénzt keressen. Hogy el tudja tartani a családját. Mindig csak a kifogások...

PPS: Ma 4 órára kaptam időpontot a fogorvostól. Ha holnap nem jelentkezem, akkor a szemésznek volt igaza…