de sikerült szert tennünk egy hipochonder kisgyerekre.
Ahányszor a gardróbban felnyúlok a felső polcra, ahol, többek között, a gyógyszeres doboz helye is van, ZK rohan utánam: háj tojkom, háj tojkom [gyengébbek kedvéért: fáj torkom], esetleg: háj hasam, háj hasam.
Beveri a fejét? Rohan hozzám: Héjzik? Én: Nem, ZK, nem vérzik. ZK: Héjzik. Én: Nem. ZK: DE HÉJZIK. HÁJ. HÉJZIK.
De az utóbbi napokban a hasán található hatalmas nyílt sebbel van elfoglalva. (Hogy értsétek, miről van szó pontosan, gondoljatok egy kb. 1 négyzet-milliméternyi pici horzsolásra…) HÁJ. HÁJ – kiabálja ahányszor eszébe jut. Majd: Hajás kjém [varázskrém]. Amit természetesen rá is kenek. Jó nem minden egyes alkalommal, de gyakrabban, mint szeretném.
A varázskrém egyébként körömvirágkrém, és ZK mindenféle panaszára használ.
Egyelőre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Nálunk is van körömvirág varázskrém, de nálunk az abszolut kedvenc a homeopátiás bogyó. Blanka azt mondja: fáj a torkom/fáj a hasam/fáj a fejem, kérek bogyót... úgy bukott le, hogy kértem, mutassa meg, pontosan hol fáj a torka, és a combjára mutatott :)
Hihi, a mi családunkban is a bogyók a kedvencek és hasonlóan történt nálunk is, csak Eszter a gyomrát és a torkát keverte össze :o))
Hihetetlen mivel nem próbálkoznak...
Ja, a bogyók! Nálunk úgy ették, mint a cukrot, úgyhogy azok már nagyon mélyen el vannak süllyesztve...
:-) Macus ha hallja, hogy valaki panaszkodik, azonnal neki is ugyanaz a baja. Csak neki egy gyógypuszi kell!
Igen, a gyógypuszi is működik! Még...
Megjegyzés küldése