2010. október 5., kedd

Mi is legyen a mai cím?

Talán, hogy LUCIA ITT VAGY MÉG???

Mert matekról lesz szó.

Pár hete Valival ebédelek, és érdeklődik, hogyan megy a 303 magyar regény projektem. És miután beszámoltam neki a tapasztalataimról, kérdezi, hogy mi lesz a következő nagy projekt.

És mondom már, hogy kitaláltam. A gimnáziumi zöld matekpéldatárat akarom végigcsinálni.

Rendesen megválogatom a barátnőimet, így csak mérsékelten csodálkoztam, hogy Valinak nagyon tetszik az ötlet, és nagyon örült, hogy a szülei nyomásának nem engedett, amikor a példatárát ki akarták dobni. Mert akkor ő is beszáll ebbe a projektbe. És jaj, de jó, hogy neki megmaradt a példatára.

DE MINEK NEKEM GIMNÁZIUMI PÉLDATÁR, AMIKOR ITT VAN A HARMADIK OSZTÁLYOS GYEREKEM. ÉS AZ Ő MATEK FELADATAI.

De akkor kezdem az elején.

Tavaly nagy bánata volt Pepének, hogy nem választották ki matekversenyre. Mert ő nagyon szeretett volna menni. Most nem térek ki arra, mi a véleményem az iskolai tehetséggondozásról, mert az egy teljesen másik bejegyzés lenne, legyen elég, hogy aktívan vigasztaltam a fiamat, ne bánja, hogy nem kell délutánként holmi kétes matekversenyekre járnia, szaladgáljon inkább az udvaron helyette.

Idéz aztán jött a hír, hogy Pepe bekerült a Bólyai-versenyre készülők csapatába. Persze rögtön feledtem a tavalyi elveimet, hogy ellenzem a matekversenyeket, helyette büszkén dicsekedtem fűnek-fának, hogy a fiam indul a Bólyai versenyen. (Most adjatok egy pillanatot, hogy utánanézzek, hogy is kell írni ezt a dolgot.)

Szóval dicsekszem, fűnek-fának, és akkor a gyógytornászom mondja, hogy az ő iskolájukban az ő fia is bekerült a csapatba. ÉS HOGY ŐK MÁR LE IS TÖLTÖTTÉK AZ INTERNETRŐL A TAVALYI VERSENY FELADATAIT, HOGY GYAKOROLJANAK.

Itt aztán elkapott a harctéri láz.

Először is kikérdeztem Pepét, hogy megy a felkészülés. Pepe elmesélte, hogy a tanító néni rettenetesen veszekedett velük, mert Balu hiába tudta a jó választ, nem győzte meg a csapattársait. Helyett a sok lúd disznót győz elv alapján (vagy ide most nem ez kell?), Balut sikerült meggyőzni a három másik csapattársnak, hogy a rossz választ karikázzák be.

Én: És te mit csináltál, Pepe?
Pepe: Semmit. Mert már a feladatot sem értettem.

És akkor már tudtam, látnom kell ezeket a feladatokat.

Le is töltöttem az internetről. Ahogy látom őket, nem azért nehezek a feladatok, mert nehezek, hanem mert a gyerekeknek rá kell jönniük olyan dolgokra, amiket még nem tanultak. Tehát, hogyan lehet egyenleteket megoldani, egyenletek nélkül. Vagy területet számolni, anélkül, hogy tudnák a képleteket.

És akkor most itt tisztelettel adózunk az alsós felkészítő tanító néniknek. Én kb. 3 percet bírtam a fiammal és a feladatokkal. Aztán a férjem matekozott vele tovább. Aztán ő sem bírta sokáig. Aztán megbántam, hogy Pepének beszéltem olyan dolgokról, hogy teszt-itemek érvényessége és megbízhatósága. Mert a gyerek csak azt a következtést jegyezte meg, hogy vannak rossz kérdések. ÉS HA VALAMIT NEM TUD MEGOLDANI, AZ NEM AZÉRT VAN, MERT Ő HÜLYE, HANEM MERT ROSSZ A FELADAT.

A hétvégét aztán azzal töltöttük, hogy vitatkozunk azon, hogy a következő feladat megoldható-e vagy sem. Szerintem nem, internet. És szerintem, nekem van igazam. (Lucia, itt vagy még?)

„Rózsa kinyitott egy sérülésmentes könyvet, és összeadta a látott két oldalszámot. Az összeg 87 lett. Melyik oldalszám szerepelhetett a kinyitott helyen. (A) 40; (B) 41; (C) 42; (D) 43; (E) 44”

És amikor véletlenül nem vitatkoztunk, akkor magyaráztunk Pepének gyöngyökről, almákról, sajtokról. És mindenféle olyan tárgyakról, amik a Bolyai matematika csapatverseny feladataiban szerepelt. És néha alma helyett bagukánt mondtunk, hátha akkor könnyebb felfogja a dolgot. És kijelenthetem, internet, hogy a helyzet reménytelen. És teljesen jó érzékkel mondtam azt tavaly a gyereknek, hogy a matekverseny hülyeség. Inkább futkosson az udvaron. Az egész család jobban járna.

És a történetnek itt csak részben van vége, mert ma reggel aztán mondja a gyerek, hogy elfelejtette megcsinálni a matek leckéjét. És siettünk, így segítettem neki beírni a jó megoldásokat. És akkor elérkeztünk az utolsó feladathoz. Bűvös négyzet. Öt darab.

Én: Hű, Pepe ezeket a feladatok, már kiskoromban sem tudtam, megcsinálni. Mindig Kati csinálta meg nekem. Szaladj Papikához, csinálja meg gyorsan neked.

És akkor nagy dirrel-dúrral fogja Papika a ceruzát és a könyvet. És csinálja a feladatot. Pepe kicsit aggódik, mert az apja szó szerint vette, amit kértünk tőle.

Pepe: Papika, ebből nagy bajom lesz! A tanító néni tuti ki fogja szúrni, hogy beleírtál a könyvembe. Tuti észre fogják venni, hogy ez nem az én írásom.

De aztán Papika lelkesedése elég gyorsan lelohadt. Mert az öt bűvös négyzetből csak egyet tudott megcsinálni. És már ordibál is: EZEK A FELADATOK ROSSZAK. NEM LEHET MEGCSINÁLNI. MI AZ INSTRUKCIÓ? HOGY KELL EZT ÉRTENI? MIT KELL ITT CSINÁLNI.

Úgyhogy, azt hiszem, internet, módosítom kell a tervemet, hiába ígérte meg a férjem, besegít majd a nehezebb gimnáziumi feladatoknál. Inkább azt kell megfogadnom, hogy Pepe matekháziját mindig megcsinálom. Vagy legalábbis megpróbálom. Legalábbis addig, míg alsóba jár.

20 megjegyzés:

motymoty írta...

43 vagy 44 attól függ, hogy melyik oldalon kezdődik a könyv. Vagy csak egy válasz lehetséges? Jó matekozást..:)

Névtelen írta...

44 nem lehet, mert a párja lehet a 45, a kettő összege meg nagyobb.
43 lehet. Talán...
dolinka

szuperapu írta...

Baloldalon van mindig a páros pagina. Mindig!
Tehát az oldalkiosztás a következő (oldalpáronként): 40-41, 42-43, 44-45 - tehát az oldalszámok összege sosem lesz 87. Ha már életszerű példákat kreálunk, akkor ügyeljünk a részletekre... :))

MuciFoci írta...

Értem, tehát egy 8 éves kissrác matek feladatairól megy a diskurzus. Vagy arról hogy egy 8 évesnek tudnia kellene hogy a páros számozás mindig a bal oldalon van? Én eddig ezt nem is néztem. Mondjuk matekból (is) legendásan béna vagyok.

Addig örülj Daniella, amíg csak matek van. Nemsokára jön a kémia is!

gneke írta...

Szuperapunál a pont!
(Szóljatok ha matek vagy kémiasegítség kell)

Sheila G. írta...

apuuu. :)
a dolgok összeérnek: gyanútlanul olvasgatok itt, és kiderül, hogy te vagy a papi.
:)

[tap]

enigma írta...

A Bólyai verseny a tanerők számára is egy rémálom...én csak tudom...

gneke írta...

Azóta megnéztem a megoldást, hát érdekesen nyomtatták azt a könyvet az biztos. Megint csak szuperaput tudnám ismételni.

lucia írta...

annyit tennék hozzá érdemben, hogy a zöldkönyvet én többször végigcsináltam, amikor éppen depis voltam, és tényleg jó móka :)

ClassicPupperl írta...

eltekintve arrol hogy melyik oldalon van a paros szam, akkor is hüje feladat, mert 43 es 44 kell hogy legyen a 2 szam, tehat akkor 2 megoldasa is van a feladatnak. utalom az ilyet.

Lencsilány írta...

Hát, ha elfogadtok egy tanácsot egy humán szakra járó, annó matekversenyes egyetemista lánytól, én mindig úgy oldottam meg a feladatok többségét, hogy megnéztem, mik a válaszlehetőségek, és mindet behelyettesítettem a feladatba. Amelyik passzolt a feladatba, azt karikáztam be. Egész jól bevált. :).

SZJA írta...

BŰVÖSNÉGYZET SUCKKKKKSSS

Picúr írta...

Sziasztok!

Én szintén matekagyú volnék, bár a cél mindig az orvosi volt, folyamatban... úgyhogy Daniella, szerintem ezon kevesek egyike lehetek, akik értékelik az egy-egy T-próbáról szóló beszúrást egy egész más témájú bejegyzés közben...

Tehát a Bolyai-versenyről tudni kell, hogy a feladatra több válasz is lehetséges, azaz az is, hogy nincsen helyes válasz. Akkor az ér pontot, hogy a megadott lehetőségeket a csapat nem jelöli be.

Szép a matematika, és felnőttkorra eltűnik az emberek gondolkodásából. Ez persze nem baj, foglalkozzon mindenki a saját életével és irányvonalával. Csak az szomorít el, amikor úton-útfélen mindenki arra büszke, hogy megbukott matekból / matek érettségin, vagy max. kettessel ment át.

És higgyétek el, a kis harmadikosok IGEN, feltalálják magukat, és rá fognak jönni, hogy van az a könyv számozva, akkor is, ha sohasem figyelték.

mynona írta...

Picúr, csakhogy a szintén letölthető megoldásoknál a D:43 és az E:44, van feltüntetve jó válaszként.... akkor is, ha a kis harmadikos rájön, hogy ilyen oldalpárosítás nincs, és ezért nem jelöl helyes választ, merthogy nincs is...

martine írta...

Harmadikos versenyben érintettként nekünk is szemet szúrt, hogy az adott feladat a valós könyvek halmazán megoldhatatlan :D ... de nem kevésbé kétértelmű/vicces némelyik feladat magyarból sem.

Viszont nekem nagyon tetszik, hogy létezik ezekből csapatverseny :)

Viv írta...

A fiam anno ment a Bólyaira, és nyertek. De én nem mertem megnézni a feladatokat. Az a minimális anyai tekintélyem maradjon már meg, a földrajznál úgyis mindig elbukom. :)

Eta írta...

A kedvencem anno az volt, hogy ha a hajó oldaláról egy 5 fokú létra lóg, amelyen a fokok közt 40 cm a távolság, és dagálykor a víz fél óra alatt 20 cm-t emelkedik, mikor fogja ellepni a létrát .o)))

martine írta...

Hú, Eta, ez de gonosz kérdés... meg is kérdezem a fiamat :D :D :D

Doris írta...

Eta: Semmikor. A hajó ugyanis a vízzel emelkedik (én Zrínyire készítettem föl anno gyerekeket :-) )

Eta írta...

Én tudtam, de gondoltam, hadd agyaljatok egy kicsit. :o))