2010. október 19., kedd

Meddig vannak a nyitva?

Sietek a gyerekekért. Előbb eljövök a munkahelyről, ne kelljen nekik sokat várniuk rám.

Mit mondjak? Nem kellett volna.

A legnagyobb duzzogott.
A középső egyenesen sírva fakadt, amikor meglátott. Más tervei voltak. Amik között nem szerepelt, hogy hazajön velem.
A legkisebb meg egyszerűen csak leszúrt. Mert ahogy hozzáértem a fejéhez, az fájt a hajának.

Olyan sok, amit kérek?

Kedvesség, udvariasság és feltétlen szeretet.

7 megjegyzés:

Banyuc írta...

Aha, meglát, ciccent egyet, majd kelletlenül sóhajt, hjaajj és elhúzza a száját...- ismerős, de van amikor meg a nyakunkba ugrik:) Szóval sietünk és reméljük, hogy épp jó napja van.

gneke írta...

Három kívánság a mesében van.

kikocs írta...

És még nem is kamaszok...

roll. írta...

mindig szajat huz, hogy maaar, de mindig azt kerdezi, ugye ma nem jossz keson, es ha igen a valasz, akkor ugrandozva orul, majd persze koran ottvagyok, es kozli, hadd maradjon meg, aaaa

martine írta...

Á, nem sok, csak teljesíthetetlen.

Virág írta...

Ez lenne a szeparációs szorongás inverze...? :)

Névtelen írta...

Excellent items from you, man. I have keep in mind your stuff previous to and you
are just too fantastic. I actually like what you
have got here, really like what you're saying and the way in which in which you assert it. You are making it enjoyable and you still take care of to stay it smart. I cant wait to learn far more from you. This is actually a tremendous site.

Look into my webpage; new cellulite treatment