Pepe: Képzeld, elültettek egy olyan helyre, ahol megbízták a padtársaimat, hogy piszkáljanak, hogy legyek rendesebb.
Én: És ki mellett ülsz?
Pepe: Noémi.
Én: De ez jó hír, nem?
Pepe: Részben igen, részben nem.
Én: ???
Pepe: Nem jó, mert egy ujjal is hozzáérek Noémihez, akkor azonnal megmond.
Én: És miért jó?
Pepe: Mert így végre közelebbi ismeretséget köthetek vele.
***
Megvettem a gyerekek karácsonyi ajándékait. És nyilván Pepe gondolatolvasó, mert felhozza a Jézuska-levelét.
Pepe: Mamika, szerinted megkapta Jézuska a levelemet?
Én: Persze, biztos vagyok.
Pepe: Mondjuk eltűnt a lábtörlő alól.
Én: Hidd el, megkapta.
Pepe: Akkor biztos kapok párbajkártyát. A lányok meg báli ruhát.
Én: #&@#>#&@>#&@<#&>.
Nem elfelejtettem???
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
mi az a párbajkártya?
Hááát. Egy jó nagy hülyeség. Mint régen az autós kártya, csak kitalált szörnyekkel. Lehet vele "harcolni". Borzasztó mélységeket érünk el vele...
jaj akkor olyan, mint a szorzótáblás és nagymama mindig azzal egzecírozott. Igaz azóta is meg a szorzás:)
Szia Kedves Daniella!
Szinte minden nap meglátogatom a blogodat, felüdülés olvasni. :) Szabad-e a blogrollomban belinkelnem?
Köszönöm :)
Levena
Levana: Persze. Bocs, hogy nálam nincs ilyen!
Épp tegnap este voltam nálad! Akartam kommentelni, de aztán elmaradt...
Megjegyzés küldése