Egy új világ

Most, hogy Bakka óvodába jár, teljesen új világ tárult fel előttem.

Míg a fiam koptatta ugyanazt az intézményt, semmiféle információ nem szivárgott ki arról, mit is csinálnak ott egész nap. Mintha egy vákuumban töltötte volna Pepe az idejét…

A lányomból viszont ömlik a szó. Pletykás. Ezer lyukból folyik belőle az információ. Nem is tudom, kire ütött ez a gyerek…

Lássuk a három fő pontot:

1. Kivel játszottál?

Pepe: Mindig egyedül játszom a sarokban.
Pepe: Nincsenek barátaim.
Pepe: Nem tudom, hogy hívják azt a kisfiút.
Pepe: Nem, ő nem a mi csoportunkba jár. [Oda járt…]

Bakka: A rengeteg barátommal. Ott van Doma, mellette ülök ebédeléskor. Lili a legjobb barátnőm. Ő az anyukám. Én vagyok a lánya. Ott vannak az ikerek (sic) is. Zsombor és Bálint. [Igazából Ádám és Gergő. A lányom se emlékezhet mindenre…] Őket nem szeretem, de már barátkozom velük. És képzeld, Mamika, nagyon izgulok, mert a Jegenye belázasodott! És vannak a kicsit. Akik mindig sírnak.

2. Mit csináltatok ma?

Pepe: Semmit.

Bakka: Tanultunk egy új dalt. [És előadja. Naponta általában egy újat.]

3. Mit etettek?

Pepe: Nem emlékszem. [Akkor is ezt válaszolta, ha délben az ebédlőasztal mellől vittem haza...] [Mellékszál: Az óvodás férjemet, ahányszor is kérdezte az anyukája, mit evett aznap, a válasz ugyanaz volt. Három éven át. Gulyásleves, tejberizs.]

Bakka: Ebédre kertész leves volt. [Fogalmam sincs mi az.] Volt húsi is. A vacsora [értsd: uzsonna] viszont nem ízlett. Képzeld, Mamika, hideg tejját adtak. [A lányom csak meleg tejet hajlandó inni…]

Pepe az iskolában ebédre ugyanazt kapja, mint Bakka az óvodában. Így meg szoktam tudni, mit evett a fiam.
Pepe: Nem tudom mi volt, sosem láttam még olyat.
Bakka: Pepe, targonya volt az. Targonya.