A gyerekeimet megtanítottam, hogy kell fogat mosni. Minden este kikészítem nekik a fogkrémet a fogkeféjükre, és a vizet. Szívesen besegítek nekik, ha kérik, bár általában nem szokták. Sőt mióta Pepét az óvodában kiképezték, hogyan kell fogkrémet nyomni a fogkefére, gyakran őt kérem meg, segítsen a két húgának.
Az esti rituálé része, hogy lefekvés előtt a gyerekek rám lehelnek, hogy érezzem a fogkrém illatát a tiszta szájukban.
Bakka [lehel, lehel]: Érzed, Mamika?
Én: Igen. Finom, friss illata van.
Bakka: Tudod, hogy csináltam?
Én: Nem.
Bakka: Nyomtam egy kicsit a felnőttből [értsd: felnőtt fogkrémből] a nyelvem hegyére és ittam rá egy korty vizet.
Eddig is izgatott, hogy nem gond-e, hogy reggel csak nagy ritkán mosnak fogat a gyerekeim, de úgy tűnik, hogy megint nem azért aggódtam, amiért kellett volna. Este sem mosnak. Csak esznek egy kis fogkrémet…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
a popsitörlésre is van trükkjük?
:)) bocs!
Én ránézéssel ellenőrzök: ha kajamaradék(!!!!) van a fogak között, visszaküldöm őket. Képzelheted azt a hisztit, amit a 12 éves levág, mert hiszen ő már mosott fogat!!!!
Már egy ideje olvasom a blogot, ma éjszaka pedig álmodtam is róla(tok)... Kezdek félni :)
ne félj, ártalmatlanok vagyunk!
huha. És mi volt az álomban?
Az osztrák sztori, találkoztam Pepével trágyázás közben :)
Annyira kreativok ezek a gyerekek!! :)
Megjegyzés küldése