2008. augusztus 18., hétfő

Úgy tűnik a dzsungeltúra miatt nemcsak Pepe pöccent be…

Kedves Daniella,

Elnézésedet kell kérnem, hogy levelemmel zavarlak, de az elmúlt hét egyik fontos eseménye arra késztett, hogy tollat ragadjak. (Jó ez képzavar. Hogy billentyűt fogjak? Üssek?) Az utóbbi évben, jóban-rosszban együtt voltunk. Sok mindent csináltunk közösen, és azt hiszem, hogy kellőképpen kiismertük egymás jó és rossz tulajdonságait. Tudod rólam, hogy legszívesebben otthon ülök (jó, ez megint képzavar. Nincs fenekem, nem tudok ülni. Otthon járok-kelek). Egy kis kertészkedés sincs ellenemre. Sőt városi séta sem. Könnyű terepen. Tudod rólam, hogy bár Mexikóban láttam meg a napvilágot, de csecsemőkorom már Németországban talált, és onnan egész fiatalon kerültem Magyarországra, ezért nincs tapasztalatom a dzsungeltúrákban. És, most, hogy jobban belegondolok, igényem sem. Felesleges bagatellizálnod a szituációt, hogy csupán a Tisza-árterében sétáltunk egy kicsit, úgy gondolom, hogy ha adott egy sűrű erdő, ahol nincs ösvény csak hatalmas fák és szinte áthatolhatatlan aljnövényzet, akkor azt jogosan nevezhetjük dzsungelnek, akárhol is található. Bár csak átlagos intelligenciával rendelkezel, de azért megkérdezem: Szerinted, ha a járólapra kicsöppent vízen csúszom, mint a taknyon (elnézést!), akkor mi lesz az iszapos sárban? Ami, mint tudjuk, khm-khm, vizes. Igen, nemcsak cuppogni fogok, hanem csúszni is. Nagyon. És a nedves fatörzsön? Amin át kell mászni és ami, hogy-is-mondjam, VIZES. Igen, csúszni fogok. Ezen felül akárhogy is sáfárkodom jó tulajdonságaimmal, de a bokádat NEM FOGOM TUDNI TARTANI. Ezért összefoglalom: bár a túravezetője, amikor meglátott, azt mondta, hogy életre szóló élmény lesz a kirándulás, én mégsem kérek többet dzsungeltúrából. Mindezek ellenére, barátsággal zárom soraimat,

A Műanyag Papucsod.

PS: Jó esett, hogy a túra után férjeddel gyorsan és alaposan megtisztítottatok. Az viszont nem, hogy közben arról beszélgetettek, hogy nem tartom magam olyan jól, mint ahogy ezt vártátok volna. Megismétlem, bár nyilvánvaló: Műanyag papucs vagyok, és nem túrabakancs.

Nincsenek megjegyzések: