2008. augusztus 21., csütörtök

Csöppet zavaró

Így telnek a napjaim:

ZK: Fázom.
Én: Adok rád egy pulóvert.
ZK: Nem. Fázom.
Pepe: Vedd fel ezt.
ZK: NEM.
Bakka: Kéred az én kardigánomat?
ZK: NEM.
Én: Mi a baj?
ZK: FÁZOM. FÁZOM.
Én: Hozok valamit, hogy ne fázzál.
ZK [a ruháját rángatja és ordít]: FÁZOM, FÁZOM.
Én: Ja! Meleged van? Vegyük le?
ZK: Igen.

***

Ülök az asztalomnál és dolgozom. ZK odajön mellém, az asztal és a fal közé bújik.

ZK: Távolabb!
Én: Húzzam távolabb az asztalt. Így?
ZK: Nem. Nem.
Én: Távolabb?
ZK: Igen. Távolabb!
Én: Így?
ZK: NEEEEEEEEM.
Én: Még távolabb?
ZK: NEM. NEM.
Én: Mit akarsz?
ZK [ordít már]: TÁVOLABB.
Én [leesik mit a baj]: Közelebb akarod?
ZK: Igen. Távolabb.
Én: Így? Közelebb?
ZK: Igen. Távolabb.
Én: Közelebb.
ZK: Igen, távolabb.

5 megjegyzés:

Angéla írta...

:D
Én is ugyanilyen vtam... :)
Öröm olvasni az eseményeket.

aliz írta...

Nem olyan rég jöttem rá , hogy pici korában lányom amikor
VAVÉT kért az nem bébiÉTEl volt, hanem bébiITAL (azaz ivólé) - csak a kisüveg-csomagolása, amire mutatott közben, volt ugyanolyan...
(remélem, azért elég folyadékot is kapott! ez nem is olyana vicces.)

amúgy a pullovert ő definiálta úgy,(kicsit később) hogy az egy olyan ruhadarab, amit az anya akkor ad a gyerekére, amikor ő (mármint az anya) fázik...

Daniella írta...

aliz: :-))

noiannája írta...

misi még nem is olyan rég csak nemet tudott mondani, igent még nem. ha határozottan, elutasítóan mondta a nemet, az NEM volt. ha szelíden, mosolyogva, akkor lehetett tudni, hogy IGEN. így volt, noi?

Merci írta...

Továbbra is dezsavüm (a francia szavak jobban járnak, ha fonetikusan írom le őket) van, amikor olvasom ezeket a párbeszédeket. Blanki következetesen fázomot mond amikor melege van és - ez már a következő bejegyzéshez - Floresz meg van győződve róla, hogy bizonyos dolgokban ő a legjobb a világon. Érdekes módon neki is a fáramászás az egyik :)
Ja, és nálunk is van lehelgetés a kamu fogmosás után :)