Babzsák

Kellemesen eseménytelenül telt Pepe iskolai felszerelésének a beszerzése. Csupán három dologgal csúsztam meg: 1. Fehér póló tornaórára. 2. Yahama szoprán furulya és 3. a babzsák.

A póló még beszerzésre vár. A furulyát Katira toltam, aki meg is vette unokájának a hangszert. A babzsákkal meg úgy gondoltam, nem fogok foglalkozni. El sem tudom képzelni, miért kell babzsák az iskolába. Abban a nagy boltban, ahol Pepe többi felszerelését vettem, nem lehetett kapni. Nem lesz a gyereknek babzsákja és kész. Lezártam az ügyet. Túl fogja élni a babzsák hiányát.

Kati azonban kötelességtudó nagymama, és úgy vélte, hogy ilyen hatalmas hátránnyal nem indulhat Pepe iskolába. Hogy nincs babzsákja. Azért nagymama, hogy varrjon a kisiskolás unokájának egy babzsákot. Varrt is. Pepe méltán büszke a nagymamájára. Úton-útfélen dicsekszik a babzsákkal.

Pepe: Képzeld, Kati varrt nekem egy babzsákot. Mamika nem tudta megvarrni a 15 méterszer 15 méteres babzsákot, de Kati megcsinálta.
A barátunk [aki kicsit szkeptikusan hallgatja Pepe ömlengését]: Igazán. Egy 15 méterszer 15 méteres babzsákot?
Pepe: Igen. Mama nem tudta megvarrni, de Kati igen.
A barátunk [aki továbbra is szkeptikus]: Nem 15 centiszer 15 centis babzsákot varrt Kati?
Pepe: NEM. Mondom, hogy egy 15 MÉTERSZER 15 méteres babzsákot!

Így nekem már csak egy dolgom van: Szerezni valami tréler-féleséget, amivel a giga-babzsákot az iskolába le tudjuk szállítani. És egy darut is, hogy a sportpályára be tudjuk emelni.

Legalábbis remélem, hogy tornaórára kell a babzsák és a sportpályán jó helyen lesz…