Festünk?!

Vagy inkább festetünk?!

Véleményem szerint kétféle család létezik. Az egyikben a gyerekek rajzolhatnak a falra. A másikban pedig nem.

Gondolom, nyilvánvaló, hogy az első kategóriába tartozunk. Csupán pontosítani szeretném a „rajzolhatnak a falra” kifejezést. Világos, hogy a gyerekek a rajzolnak a falra külön biztatás vagy kérés nélkül is. És nálunk nem is szoktak különösebb dicséretet kapni egy-egy jobban sikerült grafiti után.

Nyilvánvaló az is, bármit csinálhatok, úgysem fogom magamat abban a típusú családban találni, amelyben a gyerekek nem karistolják össze a falat. Mert mondjuk, nincs otthon olyan íróeszköz, amivel ezt megtehetnék.

De azért néha szeretnék tiszta falak között élni.

Éppen ezért tavasszal megbeszéltünk a férjemmel, hogy a nyári szünidőt kihasználjuk és kifestettjük a házunkat.

Daniella, milyen hihetetlen belső tartásról tettél tanúbizonyságot, hogy nyáron egyszer sem panaszkodtál a festéssel kapcsolatos nehézségekről!

Akik jártak nálunk az elmúlt hetekben, tudhatják, hogy azért nem panaszkodtam, mert valószínűleg nyáron nem volt festés nálunk. Vagy tényleg nagyon gyorsan mocskolódnak a falaink.

Igen, nyáron lett volna ideális a munkát elvégeztetni. És egész nyáron tervezgettük, hogy felhívjuk a festőt.

A festő ma reggel vonult fel.

Miután a hétvégén összepakoltuk az egész házat.

Mindent elpakoltunk.

Így a férjem reggel az öltönyéhez kitaposott tornacipőt vett fel...