2011. május 3., kedd

A nap, amikor Bakka nem kapott reggelit

Papika kitett magáért. Úgy gondolta, jó apaként nem engedheti reggeli nélkül oviba a lányokat. ZK-val nem volt gond: minden reggel ugyanazt az ételt nem eszi meg.

Bakka viszont nyitott volt az evés témára. Hallottam, hogy megbeszélik, mit szeretne enni.

Papika: Mit kérsz reggelire?
Bakka: Szendvicset.
Papika: Kalácsot vagy kenyeret?
Bakka: Kalácsot.
Papika: Simán vagy pirítva?
Bakka: Pirítva.
Papika: Vajjal vagy vaj nélkül?
Bakka: Vajjal.
Papika: Szalámival, sajttal vagy májkrémmel?
Bakka: Szalámival.

Azt hiszem, nem mondhatjuk, hogy nem beszélték át a témát.

Kisvártatva azt hallom, hogy Papika kiabált Bakkával.

Látom, hogy ott az asztalon a májkrémes pirítós kalács. Először azt hittem, hogy rosszul hallottam a szalámit.

De nem.

Mire elkészült a szendvics, Bakka meggondolta magát. Inkább mégis májkrémet enne, nem szalámit.

Papika leszedve a szendvicsről a szalámit és rárakta a májkrémet.

Aztán Bakka közölte, hogy a májkrém az rendben van, de nem pirítva és nem kalácsot kér a májkrém alá.

Na, ekkor kezdte Papikánk az asztalt csapkodni. És megtagadott mindenféle további együttműködést.

Bakka pedig az óvodában reggelizett.

Legalábbis ezt feltételezem, mert a szendvicsét én ettem meg…

4 megjegyzés:

Thea írta...

Csak jelzés szintjén: ismerős a szitu. ;-)

Zsuzsi írta...

Na, akkor a Ti Papikátok már tudja, hogy hol lakik a Jóisten. Sok apuka azt sem tudja, mivel tölti a napjait a felesége, amig a csemetével otthon "unatkozik". Puszikkal: Zs

martine írta...

Mi kevésbé bizarr módon éheztetjük a gyerekeket, mint a májkrémes pirított kalács :D

noiannája írta...

no de mégse mindegy, mit NEM eszik a gyermek!