Élménybeszámoló I.

Először azt gondoltam, megkíméllek benneteket utazásunk részleteitől. De mivel ma nincsenek gyerekeim, így marad ez.

Részben meglepetés volt a gyerekeknek, hogy az őszi szünetben elutazunk, Papika egyik legjobb barátját meglátogatni, de persze Bakka gyorsan kifülelte a dolgot. Aztán, amikor Pepét el kellett kérnem néhány napra az iskolából, mert azt persze csak az utolsó pillanatban vettem észre, hogy idén arrébb tolták az iskolai szünetét, és nem esik egybe az enyémmel, akkor már Pepe is sejtett valamit. Amikor aztán megkapta az idei első nyelvtan egyesét, mivel az egyoldalas szövegben az én okos és ügyes kisfiamnak sikerült 40 hibát csinálnia, amivel jelentősen megdöntötte az eddigi 28-as rekordját, elárultam neki, hogy Athénba készülünk.

A lányoknak viszont csak péntek délután, az indulás előtt néhány órával jelentettem be, hogy végre megtudhatják, hova megyünk.

Én: Megpróbáljátok kitalálni?
Bakka: IGEN!
Én: Szerintetek hova megyünk?
Bakka [kicsit bizonytalankodva]: Kínába?
Én: ???, de nem.
Bakka [kitörő örömmel, bár fogalmam sincs, miért]: KANADÁBA?

Mit mondjak? Én voltam a hülye, hogy megkérdeztem…