2011. február 16., szerda

Tanító néni dilemma

Kijött a hír, amire már hónapok óta izgatottan várunk.

Kik lesznek jövőre az elsős tanító nénik.

És nagy a dilemma.

Van három tanító néni: A, B és C.

És öt szakirány (tudom, hogy ezt nem így hívják, de most nem jut eszembe a jó szó): D, E, F, G, H.

A tanító nénik közül az A-t szeretnénk.

A szakirányok közül a D és E a legjobban tetsző. Az F és G még elfogadható. A H-ba semmiképpen nem szeretnénk látni a gyereket.

A párosítások viszont így alakultak:

A=G+H
B=F
C=D+E

A dolgozószobában latolgattuk a kérdést a férjemmel, hiszen egyértelmű a probléma*. Igaz? Hogy az A-hoz a H került. De nem gond, mert ott a G is ott van. Igaz? Ami viszont a zenei osztályt jelenti.

Én: Az ének tanító néni tökön fogja szúrni magát, ha megtudja, hogy még egy gyerekünk megy az énekkarba.**
A.: HÁT CSAK SZÚRJA MAGÁT.

Ezen a ponton aztán abba kellett hagynunk a beszélgetést, mert Bakka elkezdett kiabálni kintről, hogy „akkor már a tökön szúrjuk kifejezést is használhatjuk, Mamika?”.

Mert a gyerekek hozták azt a hülye szabályt, hogy ha a fülük hallatára használunk egy csúnya szót, akkor azt már nekik is szabad használni…

Remélem azért majd az iskolában megtanítják, hogy nem szabad a szülők szobája előtt hallgatózni…

* A helyzetet még az is bonyolítja egyébként, hogy a B jelű tanító néni egy igazán dekoratív nő. És a férjem már régóta álmodozik dekoratív tanító nénikről hogy arra a szakirányra menjen lánya, amit ez a tanító néni fog vinni… De ezt a vonalat most hagyjuk. MERT MÁR VÁLASZTOTTAM NEKI NEM EGY, HANEM KÉT DEKORATÍV TANÍTÓ NÉNIT!
** Nincs kedvem belinkelni azokat a bejegyzéseket, amikben arról írok, hogy Pepe, az ének tanító néni és a Kodály-módszer nem találják egymást…

4 megjegyzés:

sedina írta...

De jó hogy tudunk olvasni. Én pár napja nem tudtam belépni a blogodba, nagyon szomorú voltam. Remélem csak átmeneti állapot volt és nem zársz be. H-S. Edina

Magdaléha írta...

Reméljük, hogy a Mikulás nem rág be azok miatt a kifejezések miatt, amit használtok. Nehogy decemberben miattatok legyenek a csizmák tele virgáccsal!

AN(Y)A írta...

Kedves Daniella!

Még nem írtam kommentet és követővé is csak nemrég váltam. Mégis mivel pár hónapja -amikor Rád/Rátok bukkantam- végigolvastam az egész blogot, nem csoda, hogy megjegyeztem a jobb oldalon szereplő mail címet és épp írni készültem, hogy de szomorú vagyok, hogy nem olvashatom tovább, hogy mi minden történik Veletek... De mire meggyógyult az 1 hétig betegeskedő gépem, a hozzáférés is visszajött. Örülök! Szeretem olvasni az írásaidat!


Engem roppant mód érdekelne, hogy melyik szakirányra nem vinnétek semmiképpen a gyerekeket és, hogy mi A. álom szakiránya. ;)

Gabi írta...

Ahogy én olvasom, milyen mozgalmas családi életetek van, nem hiszem, hogy a férjednek még dekoratív tanító nénikre is futná az idejéből:)))