A természetgyógyásznál…

Szóljatok, ha írtam volna már erről a témáról.

Arról van szó, hogy ZK betegsége miatt elkeveredtünk egy orosz természetgyógyászhoz. És ZK hipochonder anyukája szerint a vizsgálatsorozatok és kezelések saját magának sem árthatnak.

A. nagyon örül, hogy TÉNYLEG nem ártottak a kezelések, mert rengeteg sok pénzt hagyott az orvosnál. (Irreálisan magas összeget mondott, ezért meg is vádoltam, rosszul számolt…)

Sokáig úgy tűnt, az orvos az egy pénznyelő masina, akitől nem lehet szabadulni, mert minden alkalommal új és új dolgokat talált.

De ma fordult a kocka. Mert ma semmit sem talált bennem. És olyan boldog voltam, amennyire csak egy hipochonder lehet, ha az egészségéről van szó. (Délelőtt voltam az Orosznál, most estére már oda a boldogságom, mert hirtelen bőrrákom lett. TUDOM. MÁR. MEGINT.) Szóval örülök, mint majom a farkának, nem kell többet visszamennem, még egy kis pénzzel. És nem is írtam volna az egész ügyről semmit, ha az Orosz az utolsó pillanatban nem mondja: „az állapota jó, most már csak az életmódra kell figyelni”. Ez mondjuk még nem ijesztő, az viszont már igen, hogy az életmódfigyelésből azt emelte ki, hogy hetente egy nap ne egyek semmi csak desztillált vizet igyak.

Először még ettől sem ijedtem meg, mert az Orosznak a magyarját nem lehet érteni. (Mellékszál: annyira nem értjük, hogy előző látogatásunkkor a vizsgálat után kérdeztem a férjemet, miért mondta az Orosz azt, hogy mindenkinek az a sorsa, hogy meghal. Tudom, hogy így van, de azért ezt mégsem kellene a beteg orra alá dörgölni. A. aztán felvilágosított, hogy nem a sorsról és halálról beszélt az orvos, hanem arról, hogy a SÓ hogy rakodik le az erek FALÁRA.). Nyilván nem azt nem akarhatja, amire én gondolok. De aztán néhány keresztkérdéssel kiderítettem sajnos, hogy valóban azt javasolja, életem végéig, minden héten egy nap (ami szerinte ideális esetben 36 óra kell legyen) ne egyek semmit, csak desztillált vizet igyak.

SZÓVAL MÉGSEM TÁVOZTAM BOLDOGAN A RENDELŐBŐL.

Első gondolatom az volt, hogy EZ AZ EMBER MEG AKAR ÖLNI. Mert határozottan emlékszem, azt tanultuk az iskolában, hogy a desztillált víz mérgező.
Második gondolatom az volt, honnan fogok desztillált vizet szerezni?
A harmadik az, hogyan tudnám az alvási időmet úgy maximalizálni, hogy egyhuzamban tudjak 36 órát aludni.

És most röhöghettek rajtam, de a rossz hírem az, hogy az Orosz szerint mindenkinek ezt kellene csinálni.

IGEN, NEKTEK IS!

De rendes vagyok, és van jó hír is. Megkérdezem az asszisztenst, ő honnan szerzi be a desztillált vizet a böjthöz. Mert nyilván, ha ilyen fontos és hasznos az éhezés az életünkben, akkor az orvos asszisztense elkezdte már a kúrát. Kíváncsiak vagytok, mit mondott az asszisztens? Szó szerint idézem: „A böjtig én még nem jutottam el.”

Talán akkor mi is várhatunk még egy kicsit…

Vagy máshogy gondoljátok???