Plüssállatok: egyformát vagy különbözőt?

Mióta bakkát és morzsit elvettem a lányoktól (valahol dokumentáltam, csak lusta vagyok megkeresni…) felértékelődött a plüssállatok szerepe. Mert aludni és utazni csak úgy lehet, ha valamit közben morzsolgatunk. Valami puhát és szőröset. (Most ezen nem viccelődöm, pedig tudnék.)

Jobbára az elfekvő készletekből választják ki a lányok azt az állatot, amelyre éppen szükségük van, de azért szoktak újakat is kapni.

Ehhez csak kellően hisztizniük kell a megfelelő boltban.

Szóval a Marks & Spencerben állunk sorban két fehér plüssmacival, amelyek szőrben és puhaságban is éppen megfelelőek voltak, amikor egy néni szóba elegyedik velem. Konkrétan lecseszett, hogy miért veszek egyforma plüssállatot a lányoknak. Csak veszekedés lesz belőle. Mert ők (a néni és a lánytestvére, legalábbis ezt feltételeztem a szövegkörnyezetből) mindig mindenből két különbözőt kaptak: egy rózsaszínt és egy kéket. (Most megint ne vegyük figyelembe azt a tényt, hogy a boltban csak egyfajta plüssmaci volt egyfajta fehér színben.) Persze nem álltam meg a kérdést, hogy nem volt-e soha vita a különböző színű dolgok miatt. Mire a néni önelégülten mosolygott: Nem. MERT KÖLCSÖNÖSEN UTÁLTUK EGYMÁST SZÍNÉT.

Az én lányaimat más fából faragták: Mindig tudnak veszekedni. Ezért sem tudjuk az egyforma vagy különböző vitát eldönteni.

A néni által javasolt taktikát el sem tudom képzelni: Ha valamiből veszek egy rózsaszínt ÉS egy kéket, nyilván a rózsaszínért mennének ölre lányaim. MERT A KÉK MANAPSÁG NEM SZÍN EGY LÁNYNAK.

De mi van, ha nem a színekkel variálok, hanem két különböző állatot kapnak: Mondjuk egy kutyát és egy nyulat. (Mindkettő kedvelt plüssállat a maga jogá.) Először veszekednek, hogy melyik kié legyen. Bakka szokott engedni. A béke nem tart sokáig, mert ZK rögtön megváltoztatja a döntését: Mégis a másikat szeretné. Másodszorra Bakka nem enged, bár bevallja, hogy neki viszont ZK-é tetszik jobban. Rögtön átlátom, mit is kell javaslom: lányok cseréljetek! NA AZT MÁR NEM! „SZÓ SEM LEHET RÓLA, HOGY CSERÉLJÜNK!”

De hogy vesznek össze a plüssállatokon, ha azok teljesen egyformák. Nagyon egyszerűen.

Én: Bakka itt a macid.
Bakka: Nem kell.
Én: De a tiéd.
Bakka: EZ A MACI NEM AZ EGYÉM!
Én: Bakka a tiéd!
Bakka: NEM AZ ENYÉM.
Én [tökre furdalt a kíváncsiság]: Bakka, ugyanolyan mindkettő! Honnan tudod, hogy nem a tiéd?
Bakka: MERT UNDORÍTÓ ZK SZAGA VAN! EZ NEM KELL NEKEM!

Hát ezért mondtam, hogy ebben a csatában nem nyerhetek…