2011. június 27., hétfő

„És azt akarod, hogy ezt most el is higgyük?”

„Az én gyerekkoromban a gyerekek csak akkor beszélhettek, ha a felnőttek kérdezték őket.”

„Az én gyerekkoromban a gyerekek nem mehettek be a felnőttek hálószobájába.”

„Az én gyerekkoromban az ajtókon kopognunk kellett és csak akkor mehettünk be, ha beengedtek. KIVÉVE A SZÜLŐI HÁLÓSZOBÁT.”

„Az én gyerekkoromban, ha nem ettük meg az ebédet, akkor ugyanazt kaptunk vacsorára. Csak hidegen. Ha este sem ettük meg, akkor a másnapi reggelink is megvolt már. Hidegen.”

„Az én gyerekkoromban naponta 3 kilométert gyalogoltunk az iskolába. Hóban, fagyban. És csak egy pár cipőnk volt.”

A gyerekeim csak röhögtek rajtam. És azt állították, hogy az anyukám egész máshogy mesélte nekik ezeket a dolgokat…

7 megjegyzés:

kikocs írta...

Én ismerek egy családot, ahol tényleg végighallgatják egymást, és mindig csak egyvalaki beszél. Két iskolás, egy ovis gyerek van a családban. Őszintén szólva kísérteties...

martine írta...

Gondolom, úgy kezdi anyukád, hogy "Mikor én gyerek voltam..." és aztán rátér a ti jó sorsotokra hozzá képest, és pláne a mostani gyerekeké :)

Egy sóskamártásra nagyon emlékszem, amit megkaptam vacsorára, majd másnap reggelire meg ebédre is... korosan sem lett vonzóbb :)))

HJuice írta...

Egyik nap babazsúrra mentünk, a nagylányom már előre utálkozott a sok kicsi gyerek miatt. Mondtam neki, hogy az igazán nagyok foglalkoznak a kicsikkel, akik lenézik őket, azok csak nagynak hiszik magukat.
Válasz: "Ez csak a nagyon régi időkben lehetett így, mondjuk mikor ti voltatok fiatalok!"
Aztán vannak szerintem olyan kérdései is, amikkel direkt vérig akar sérteni (mert hogy nem kicsi már): "Amikor te gyerek voltál, tényleg akkor is volt már tévé?!"

noiannája írta...

kikocs, és azt akarod, hogy ezt most el is higgyük???? én ismerek egy családot, ahol négy gyerek van, és mindig csak annyi beszél egyszerre, ahány jelen van.

Réka írta...

Pont ide vág:
http://tivadarhumor.blogspot.com/2008/02/kovacs-szabo-gyerekveresrol-telrol.html

Névtelen írta...

Tőlem ezt kérdezték (ekkor tudtam meg, hogy javíthatatlanul fölnőttem):
Csaba, tényleg igaz, hogy a színes tévé előtt volt fekete-fehér tévé? :))

Névtelen írta...

azt kell mondanom, neked elég kegyetlen szüleid voltak.