Gond van a nevemmel…

Új hivatalos iratok kellenek nekem és több közeli hozzátartozómnak is, így elhatároztam, hogy végre végére járok a névváltoztatási terveimnek.

Igen, mert évek óta tervezgetem, hogy megváltoztatom a nevemet.

Magyarázom.

Tegyük fel, hogy Szabó Daniellának hívnak.

Tegyük fel.

Hozzámegyek Kovács Lajcsihoz feleségül.

Úgy gondolom, hogy íme a lehetőség, hogy a Daniellából Danit csináljak, mert 1) senki sem hív Daniellának, mindenki Daninak; 2) utálom, ha Daniellának hívnak. Mert úgyis felveszem a férjem nevét, de nem Kovácsné Szabó Daniellaként vagy Kovács Lajcsinéként, hanem Kovács Daniellaként. Így egy kosszal elintézem a keresztnevemet is.

Hogy miért vettem fel a férjem nevét? Mert gyerekeket tervezünk és szeretném, ha ugyanúgy hívnának, mint a gyerekeimet.

Rendben. Persze a keresztnév dolgot lusta vagyok elintézni.

De mindegy.

Kovács Daniellának hivnak, kovacsdani@yahoo.com emailcímmel.

A gond csak az, hogy a szakmai életemben mindenki, mi is az álnevem?, Szabó Daniként ismer.

Semmi gond.

Simán tudom kezelni a dolgot. Ha dolgozom, akkor Szabó Dani vagyok, különben pedig Kovács Dani.

Leszámítva az emailcímemet. Azt viszont dolgozzák fel a levélküldők.

És minden jól ment, amíg az egyetemen nem vezették be az elektronikus ügyintézést, ahol a névválasztást nem kívánságműsorként kezelték, hanem csak a személyiben lévő nevet hajlandóak használni.

Persze senki sem tudta, hogy Kovács Daniella az tulajdonképpen Szabó Dani, hacsak nem voltunk előtte email kapcsolatban. És a legtöbb leendő diákommal nem szoktam előzetesen levelezni. (És ez másnak is probléma lehet, mert több ismeretlen nevű egyén jelent meg az intézet levelezőlistáján. Több nőnek vagy több neve, na.)

De semmi gond. Szépen lassan megtanulta mindenki.

Aztán nyár elején felgyorsultak az események, és Bakka meghallotta, hogy valakinek Szabó Daniként mutatkozom be. És teljesen kiborult. Mert „Mamika, téged Kovács Daninak hívnak”. És, hogy nem csak hirtelen elhatározásból hisztizett azt bizonyítja az a tény, hogy amikor legközelebb a füle hallatára Kovács Daniként mutatkoztam be, akkor utólag, nem a helyszínen! mert a gyerekem velem ellentétben nyilvánosan nem aláz, mondta, hogy mennyire örült neki.

Tehát tényleg kell valami megoldás, ha azt akarom, hogy a gyerek is örüljön és nekem se kelljen a publikációs listámat újrakezdenem.

És akkor jött szikra: Kovács Szabó Daninak fogom átneveztetni magamat.

Igaz, hogy a nem álneveim két eléggé ritka vezetéknév, de nem baj. Kötőjel nélkül meglesznek egymással.

És a kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt.

VOLNA.

Ha nem jövök rá, hogy az új nevem monogramja így WC-SK lett.

Amit, ítéljetek el kedves olvasóim, de nem tudok felvállalni.

És így a névváltoztatási projekt ismét leállt…