2010. augusztus 16., hétfő

A férjem képes a változásra!

Ez mondjuk részben jó hír. Másrészt pedig rossz, mert ha ő megtette a magáét, akkor most rajtam a sor… Khm. Khm.

Mindenesetre dokumentáljuk a példákat.

Korábban: Ha valaki ránk szólt egy múzeumban, hogy túl hangosak vagyunk, illetve persze nem mi, hanem a gyerekeink, akkor a férjem elnézést kért a megzavart műélvezőtől és arrébb kullogtunk.

Most: Amikor Possenhofenben a Sissi múzeumban, ami teljesen méltatlanul egy vonatállomás restijében van berendezve, a gyerekek begőzölve vitatkoztak arról, hogy Sissit késsel vagy reszelővel szúrta le az anarchista és az üvegtárlót vertek, hogy bizonyítsák az érvüket, egy német férfi, teljesen jogosan, ránk szólt, hogy halkabban, mert a csöppnyi múzeumban nem hallja az idegenvezetőt. A legnagyobb meglepetésemre mit csinál a férjem? Rászólt a pasasra: Ha nem hall jól, akkor menjen közelebb az idegenvezetőhöz!

Korábban: Ha nincs kiskocsi az Állatkertben, akkor kiskocsi nélkül fogunk boldogulni.

Most: Már a bejutás sem volt egyszerű, mert bár rutinosan előrevásárolt jeggyel próbálkoztunk, nem volt külön sor az előreváltott jegyeseknek (itt most csak magamat szórakoztatom, bocsánat), és amikor a sor elején lévők kedvesen javasolták, hogy álljuk végig a sort mi is, akkor a férjem először is keményen beléjük rúgott (jó lehet, hogy nem), majd áttörte a barikádot. Kiskocsi persze nem volt. Semmi gond, szerzek egyet Pockom, mondja a férjem. És valóban szerzett. Egy ártatlan és gyanútlan anyukába csimpaszkodott bele, és addig nem engedte el, amíg, újra hatalmas sor elé vágva, nem kapta meg a kocsihoz szükség kis chipkártyát…

Korábban: Ha hosszú a sor, akkor nem állunk be. Csinálunk mást!

Most: Csütörtökön rossz időre ébredtünk. Semmi gond, elmegyünk a Deutsches Museumba. Sajnos ez nemcsak nekünk jutott eszünkbe, hanem az összes gyerekes müncheninek is. Így amikor a múzeumhoz libegtünk k. hosszú volt a sor. A 2.0-ás férjem nem fordított vissza minket, hanem előrement „körbeszaglászni”, ami itt azt jelentette, hogy a sor elején próbált barátkozni néhány szimpatikusabb családdal. Az első megszólított apuka azt mondta, hogy fogalma sincs milyen sokáig tart a bejutás, mert ők éppen most furakodtak ide a sor elejére. Ezután keresett egy szimpatikusabb anyukát, hogy egy családi jegyért csókolózzanak egy jót, de szimpatikus anyuka lepattintotta férjemet: Másfél órája áll sorban, nem fog extra jegyet venni senkinek. Így aztán az uram kénytelen volt egy spanyol turista csoport közé vegyülve saját maga megvenni a jegyeket. Teljes várakozási idő: Hét és fél perc.

Hogy csináltunk-e mást is a sorban álláson kívül?

Őszintén szólva igen. Mert a két egymásba nyíló szobánk olyan fifikásan nyílt és csukódott, hogy simán ki tudtuk zárni úgy a gyerekeket, hogy ők nem vették észre. De a jó minőségű orgazmusokat most nem részletezem…

37 megjegyzés:

Névtelen írta...

A tobbi balek nemet meg allja vegig a sort, ami nekik annyival is hosszabb ugye, amennyivel ti elobb bejutottatok.

Udvozlettel, egy mindig mindent sort kivaro, civilizalt balek...

Daniella írta...

nem volt szándékomban implikálni, hogy balek, aki végigáll egy sort, ha elhatározta, hogy beáll, mert a sorvégén olyat kap, ami kell neki.
másrészt, a németeket nem kell félteni sorállás ügyben, nálam sokkal profibbnak kell lenni, hogy egy igazán komoly sorban ugrani lehessen.
három már csak picit tartozik ide, csomó helyen viszont plusz pénzért előre lehet menni. ott viszont, ha kifizetem a plusz pénzt, akkor előre AKAROK menni.

arabeszk írta...

Hová lesz a világ, ha már A. is!

Névtelen írta...

Gratulálok! :/ Remélem legalább azt el tudtátok titkolni, hogy magyarok vagytok, így is rossz a renoménk.

noiannája írta...

nem lehet, hogy a., amint magyarországra érkezik, visszaváltozik?

Névtelen írta...

Hát ez eléggé SZÁNALMAS... pontosan melyik részre is voltál büszke vagy tartottad viccesnek?
Nem értem, pedig esküszöm, imádom a blogodat, de ez most tényleg gáz.

Daniella írta...

kedves névtelenek! senkinek sem csavarom hátra a karját és kényszerítem, hogy olvassa a blogomat... sajnálom, ha nem tetszett, de ez van...

Réka írta...

Kedves Daniella! Téged sem kényszerített senki, hogy aranyszegélyû papírnapló helyett az írásnak olyan formáját válaszd, ami nyílvános és interaktív. Egyébként kedvelem a blogodat, de ez nekem is erôs volt (én is sorbaálló fajta vagyok), a "nem kötelezô olvasni" érv pedig gyenge.

Névtelen írta...

jesszus, Daniella, ne aggódj. 3 gyerekkel én is boldogan keresnék elől ismerőst v legalább egy spanyol csoportot :)
anna

Daniella írta...

Kedves Réka!
Először is köszönöm, hogy bigyesztettél egy nevet a megjegyzésedhez. Másodszor is, ez a bejegyzés számomra egy sokkal fontosabb dologról szól, mint a sorbanállás, sajnálom, hogy nem értettétek meg.
Ami pedig az interaktív dolgot illeti: ez az én nappalim, igen, meghívtalak titeket, de ide ne szarjon nekem senki, aki nem tud jót mondani, az ne mondjon semmit...

Szabó Zita írta...

Daniella, hát pontosan az a szomorú, hogy "ez van".

Daniella írta...

anna: köszi szépen! kapitálisan szar napom volt (nem publikus), ugyhogy ez most különösen jól esett...

Daniella írta...

Szabó Zita: ugy érted, hogy szomorú, hogy ez a mai bejegyzés?

Tokeli írta...

Szia Daniella!
Én a "csakolvasokdenemkommentelem" tipus vagyok.....Ma nekem is igen sz@r napom volt és a "névtelen" kommentelőid tettek rá egy lapáttal....Ugyan már, most komolyan, tényleg ennyire érthetetlen volt a lényeg, vagy tényleg ennyire értetlenek a népek??? A sorállás meg nálam is kiskapu kereséssel zajlik többnyire (ha nem, akkor nem is akarom azt a valamit annyira, h időt pocsékoljak rá, oszt ennyi), és húúúú, de baromira sajnálom azt, aki kivárja (annak nyilván belefér az idejébe....nekem nem!)
No csak ennyit akartam, és hajrá A.!!!!!

Névtelen írta...

(szerintem egy kapitálisan szar napot ne koronázz meg azzal, hogy hagyod magad provokálni...:)
anna

Szabó Zita írta...

Daniella, hát az a szomorú, hogy egy ÉRTELMISÉGI család is így viselkedik... külföldön, vagy bárhol. Tényleg, hová lesz a világ? Mert ez tényleg nem volt vicces, tanulságos, szórakoztató, whatever.

Nálam a sorbanállásnál nagyobb tahóság, a menj-közelebb-ha-nem-jól-hallasz húzás. Pedig a gyerekeitek sem fogyik, hogy ne lehessen nekik megmagyarázni, hogy pl. múzeumban nem ordítunk, mint a sakálok.

Ha az egész bejegyzés igaz, akkor a férjed (átmenetileg) arrogáns bunkó módon viselkedett. Ez eddig oksa, válljon kedves egészségére, plusz amúgy is magánügy.

De áruld már el, vajon mivel húzhatta ki nálad a gyufát, hogy úgy érezted (bosszúból?) ezt az új és szégyellni való infót feltétlenül meg kell osztanod a blogodon?

És bocsi a véleményemért, megértem, hogy nem akarsz "szart a nappalidba", szóval akkor vedd úgy, hogy NEM MONDAM SEMMIT.

Szabó Zita írta...

(és bizony egy T betűt sem hagytam ki az utolsó előtti szóból!)

Zsuzska írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Daniella írta...

zsuzska: :-)))))

Daniella írta...

Kedves Szabó Zita, ez most nem komoly, igaz? Csak unatkozol, igaz?

Cili írta...

Tokelli, ez a "húúúú, de baromira sajnálom azt, aki kivárja (annak nyilván belefér az idejébe....nekem nem!)" igazán béna és nevetséges. Bár te biztos elképesztően talpraesettnek érzed magadat, sajnos csak pofátlan vagy (és nyilván borzalmasan elfoglalt is, ellentétben a sok ráérő, sorban álló hülyével).

Névtelen írta...

Semmi kivetnivalot nem latok abban, ha valaki ugymond "tolakszik"....ha ez a sorban allo szemelyeknek nem tetszik, akkor lehetoseguk van szova tenni ott es akkor. Itt es most senkinek nincs joga hozza...mert miert is lenne? Hiszen nem benneteket elozott meg a sorban. kedves hozzaszolok!

Lolita írta...

tyűűű, hajrá, kösz, hogy elszarjátok a kedvenc blogom!!!

Réka írta...

Nos, már bánom, hogy belefolytam, egyébként én is kedvelem a blogot, viszont az ebben a postban bemutatott hozzáállast nem. És ezt szerintem úgy mondtam el, hogy nem volt benne semmi sertô (re. fekália a nappaliban). Nekem is kis gyerekeim vannak, elôfordult már, hogy síró gyerekkel a kezemben _megkértem_ a sorban elôttem állót, hogy ha nem nagyon sietôs neki, engedjen elôrébb. Az elôresunnyogás viszont nekem más tészta, és egyáltalán nem szimpatikus, talán mert én vagyok az, aki elé be szoktak sunnyogni. No mindegy, nem akarom tetézni bosszúságaidat, jobb napot kívánok!

zsu írta...

Szia, én nagyon szeretem a blogod, két évet olvastam el visszamenőleg, mikor rátaláltam, és ettől a bejegyzéstől sem lett dühös, csak éppen szomorú.

Zsuzsi írta...

:O)

e írta...

Nem részletezed? Már megint egy titok, mint a szülinapi ajándék :)))

Anzsalka írta...

Szerintem meg az a baj a magyarokkal, hogy amint esélyt látnak rá rögvest elkezdenek köpködni másokra. Nagyon igaz, hogy ha nem tetszik, akkor ne olvasd. Nekem tetszett ez a bejegyzés. Mindig büszke vagyok én is a páromra amikor a nekem tetsző irányba tesz lépéseket. :-)

Magdalena írta...

Hű, micsoda megjegyzés és indulatözön! Már bocs, Daniella, nem szeretnék kárörvendőnek látszani, de úgy tűnik a népszerűségnek is megvannak a maga árnyoldalai: még többen értik félre és kritizálják a blogírót. Ez a bejegyzésed nekem sem volt a kedvencem, de egyrészt érzem, hogy sokkal több van mögötte, mint amit a felületes olvasók megértenek, másrészt felháborít ez a sok névtelen vagy álnéven fújjozó, akik amúgy "imádják" a blogodat. Legalábbis mindaddig, amíg nekik tetsző bejegyzésekkel látod el őket.

Magdalena írta...

Jut eszembe, a "jó minőségű orgazmusok" részletezését meg senki sem hiányolta... Ki érti az embereket?

samu írta...

sztem szupervicces volt. köszi!
hangosan nevettem.

B. írta...

A németeket rohadtul nem kell sajnálni mert amint idegen szót hallanak ami csak fél százalékkal hangosabb a megszokottnál rögtön pattognak. Kint éltem, milliószor tapasztalt dolog, nem csak úgy mondom. A saját kölykük ordítozása nem zavarja, sőt ha szólsz te vagy a rugalmatlan szarfej. Meg nem Kinderlieb.
Mentünk vonattal Münchenbe, vittem a kis netbookom és nagyon halkan filmeztem rajta, kipróbáltuk, ha anyám felállt és tett két lépést már nem lehetett hallani. Faszi rögtön odajött szólni, hogy kopfhörer-kopfhörer, mondtam beszélem a nyelvet ne mutogasson.
A vonaton fel s alá rohangáló 3 bajor 6-9 éves parasztgyerekre akik közül az egyik a SZAROS ALSÓGATYÁJÁT dobálta és visított nem szólt rá, amikor én mondtam, hogy most már csönd legyen az anyuka felkapta a vizet, hogy milyen rugalmatlan vagyok.

Tolakodni amúgy tényleg bunkóság, de három gyerekkel én is megnézném, hogy valaki a sor elején nem venne-e nekünk jegyet. Vajon egy 2 órás sorban állás alatt például melyik gyereknek s hányszor jut eszébe, hogy mostazonnalpisilnikell?

Gondolom a helyi cukrászdában nem lökik fel a nénit, hogy előbb jussanak fagyihoz.

Egyébként a gyerekeitek rabszolgái vagytok, de nagyon :D

Ficus Kinky írta...

Idetévedtem... A véleményem pedig, hogy a posztíró örül annak, hogy a férje kiáll értük és küzd a családjának olyan dolgokért, amiért korábban nem. Melyik feleség nem örül ennek? Hm? (és akkor a jó minőségű egyéb dolgokat nem is említettem ; )).

A másik pedig, hogy szerintem a múzeumoknál (és egyéb sorban állós helyeken) KÖTELEZŐ lenne gyerekes, gyorsított sorokat csinálni. A gyerekek nyafogása, hisztije stb. ugyanis nemcsak a szülőknek, gyereknek rossz, hanem adott esetben a többi álldogálónak is. Lengyelországban ELŐRE ENGEDIK a kisgyerekeseket a sorokban, nem pedig nekik kell dúródniuk. Szerintem ez a követendő példa, nem pedig felháborodás amiatt, hogy mások megoldják az ilyen helyzeteket. Mindenki jogosult előre menni, kérem, szépen!...

Névtelen írta...

itt mindenki azért sír mert b@lf@..z és nem mer tolakodni és ezért irigyelnek, hogy neked legalább van vér pucádban
üdv: bélabá

Era írta...

Fú, de bánom, hogy ma idekattintottam... csak felidegesítettem magam ezen az oda-vissza beszólogatáson.

Másrészt viszont tényleg ez a módszer, hogy mindenhol mindenkin keresztül kell gázolni? Aki nem akar az értékes életének értékes perceiből vesztegetni, keressen kevésbé népszerű "kirándulóhelyet" gyermekeinek holt időben, vagy menjen oda nyitás előtt, vagy mittudomén. VAGY urambocsá bírja ki a sorbanállás gyötrelmes óráját.

Komolyan még az a balek, még annak kell beszólni, aki kivárja, amit muszáj?

Ha pedig nyilvánosan helyen kifogásolható módon viselkedünk, még mi ugatunk be, ha ránkszólnak?

Ettől eltekintve, tényleg nem kötelező a blogot olvasni, kedves vérszemet kapó kommentelők, mert itt nem az volt a lényeg, hogy Daniella mit írt, hanem hogy lehessen köpködni.

lamadre írta...

jesszus, itt is kezdődik a névtelenül okoskodás, könyörgöm, legalább értenék, hogy miről van szó. Nem tetszik hogy tolakodnak? oké, ÉS AKKOR MI VAN? KIT ÉRDEKEL?

Zsuzska írta...

Fú, most már én is tolakodni fogok és le is írom, hátha befut ennyi komment! Nálam egy év alatt nincs ennyi (hülye vagy jópofa) beírás. Hm. Akarom én ezt? ...