Pepe jön be a kertből és kéri menjek ki, mert ZK hív. És nem aggódom, mert nem hallottam semmi zajongást. Csöndben csak nem ölik meg egymást. És Pepe mondja azt is, hogy ZK kérte, hívjuk a tűzoltókat is.
Ekkor már szaladok.
Ez az őrült kislány* felmászott a cseresznyefa tetejére. A legtetejére. És a cseresznyefánk egy nagyon magas fa.
ÉS PERSZE NEM TUDOTT LEMÁSZNI.
De ügyesen kapaszkodott. Mondjuk kiabáltam, hogy kapaszkodjon ügyesen.
Szerencsére nem kellett a tűzoltókat hívnunk, mert én utána másztam és lehoztam.
És Pepe megdicsért: Nem is tudtam, Mamika, hogy ilyen profi famászó vagyok.
Profi vagyok, na!
* A rossz lábával, teszi hozzá drámaian az anyja.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
hu. kínosan ügyelj arra, hogy az új kertetekben csak bokor legyen! :)
jézusom....
Na, akkor most nagyon-nagyon felnézek rád! Mármint nem úgy, hogy ODA fel, hanem úgy, hogy RÁD fel :)
A tűzoltókat???Édeees.
Na, a fára mászást tényleg nem néztem volna ki belőled, de persze a gyerekekért sok mindent bevállal az ember! :)
Szerintem a slusszpoén az lett volna, ha leszedés előtt még berohansz a fényképezőgépért, hogy illusztrálhasd majd a blogbejegyzést! :)
Igen, gondoltam, hogy hozom a fényképezőgépet, de tényleg féltem, hogy ZK leesik, és ez most nem hiányzik...
Megjegyzés küldése