A. rákattant az amerikai futballra. Mondjuk, hogy életében „rendes” focit sem nézett, így a fordulat meglepő.
Próbáltam jó feleségként vele tartani a hobbijában, és mit mondjak, nincsenek ellenemre azok kis édes fenekű futó játékosok. A nagy darabok nem annyira gusztusosak, őket meghagyom másoknak. (Bár kiderült közben, hogy amit én édes kis fenéknek néztem, az valószínűleg egy kétméteres és 150 kilós pasihoz tartozott, miután valaki felhívta a figyelmemet, hogy az édes kis fenekűt hasonlítsam a pálya szélén álló 180 centis vízhordó fickóhoz. VANNAK, AKIK MINDIG ELRONTJÁK A KEDVEMET…)
Lényeg a lényeg, a férjem komolyan veszi új hobbiját, hogy a következőket határozta el: 1) tegnap este korán lefekszik; 2) éjfélkor felkel; 3) megnézi a döntőt; 4) visszafekszik aludni; 5) hatkor felkel és munkába megy.
Én persze ebből csak az 1. és 6. pontra vállalkoztam. De ha már úgyis fél éjszaka fent van az uram, lefekvés előtt betettem egy adag mosást, és utasítottam, hogy éjjel rakja át a szárítóba, majd a száraz ruhát hajtogassa el. MERT MIRE VALÓ A REKLÁMSZÜNET, HA NEM ERRE...
Azt már nem tettem hozzá, hogy rakja is el a tiszta ruhát, mert nem akartam telhetetlennek látszani.
A tervet A. az első ponttal kezdte, amit könnyen és gyorsan teljesített.
A meglepetés az volt, hogy éjfélkor tényleg felkelt és elvonult tévét nézni. Itt nekem néhány óra kiesett, de hajnali 4-kor jött vissza A. A TISZTA RUHÁT HOZTA ELPAKOLNI.
Azt állította, hogy végignézte a döntőt, melyet idén az Indianapolis Colts játszott New Orleans Saints ellen.
Hogy ki nyert a férjem szerint?
HÁT A SAINT LOUIS…
Csak azt remélem, hogy a fáradtság beszélt belőle, és nem a kurvával kavart megint…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
Ezért nézzük mi az amerikai focit mindig együtt, sőt, lehetőleg élőben. A magyar csapatok nincsenek épp a helyzet magaslatán, viszont jó a zene és a hangulat. :)))
Különben meg a ruhák tiszták, nem? Ennyi év után minden más fölött szemet hunynék. :D
:D:D milyen ügyes vagy, legközelebb én is kitalálok valami elfoglaltságot a meccs idejére. Amerikás foci, sose fogom megérteni, majd ha már odaáig juttok, akkor elmagyarázod amolyan nőiesen a játékszabályokat? a pasimnak már negyedik éve nem sikerült, pedig mindenféle ügyes ábrákkal próbálta megtenni... hiába menthetetlen vagyok...
ja, és bocsi, be sem mutakoztam Brigitta vagyok 25 éves, és csokifüggő. :D amúgy meg valamelyik nap rákattantam a blogodra, és éjjel 2ig olvastam :)
Brigó: Köszönöm a commentet. Örülök, hogy olvasod. Én még csak addig jutottam el a szabályokban, hogy vannak a kisfenekűek, akik a labdával futnak és vannak a kétajtósszekrények, akik a blokkolok, vagy falemberek. Nekem ennyi info elég, hogy élvezzem...
az én férjem is megmagyarázhatatlanul rákattant. Hétvégén beszélgettünk:
- Én már három napja nézem, és értem a szabályokat! (mondta büszkén)
- Akkor áruld már el nekem, miért rúghatnak kezdéskor háromszor, ha nem sikerül elsőre?
- Hát... mert Amerika a lehetőségek hazája! :D
megcsal a mosogatógéppel? perverz...
Tényleg izgi döntő volt. 3 percel a vége előtt az a touchdown nem volt semmi...
:D ez még külön azért is vicces volt, mert szegény St. Louis tök utolsó volt idén... 16 meccsből 1-et tudtak megnyerni.
Megjegyzés küldése