Néhány szó a házassági szerződésemről

Tényleg csak néhány szó, mert áll a bál. És nem a jó értelemben. Pedig azt hittem, az idei farsang hiszti nélkül fog lezajlani. Legalábbis az előkészületek. Mert a mulatság részében nem vagyok érdekelt. És úgy értem, NEKEM ne kelljen hisztizni.

És minden rendben volt ma estig. Mert mikor törjön ki a balhé, ha nem a farsang előtti este?

Minden gyerekemmel megbeszéltem a jelmezt. Pepe kosaras lesz. Bakka spanyol kurva táncosnő. ZK pedig hercegkisasszony.

Minden gyerek szabad akaratából választotta a jelmezét.

Mondjuk pozitívum: csak ZK gondolta meg magát. SEMMIKÉPPEN nem akar hercegkisasszony lenni.

Hát ezért hisztizik. Pókember akar lenni. Ami jelmezileg nem lenne gond. DE LEFOGADOM, AMIKOR MEGLÁTJA A TÖBBI HERCEGKISASSZONYT TUTI MEG FOGJA GONDOLNI MAGÁT.

De nem is erről akartam írni, hanem a házassági szerződésemről.

Amit ma délután elő kellett vennem megnézni, mi is áll benne.

És benne van, hogy életem végéig szeretni fog A. Vagy B-tervként életem végéig eltart, ha úgy gondolja, mégis lelép a titkárnőjével. (Mondjuk nincs titkárnője. De nem is ez a lényeg.) Az is benne van, hogy gyereket fog nemzeni nekem. És, hogy a gyerekeket is élete végéig szeretni fogja. És gondoskodik róla.

DE AKÁRHOGY IS NÉZEGETEM A NEMLÉTEZŐ DOKUMENTUMOT, AZT NEM TALÁLOM SEHOL, HOGY NEKEM KELLENE TÉLI REGGELEN HAVAT LAPÁTOLNI.

A. azzal védekezik, ő haza akart jönni, csak nem tudott, mert tegnap este a müncheni repülőtér nem indított gépeket. És ma reggel sem.

AZ ALJAS GAZEMBER!