Bakka boldogan várt az óvodában. Nagy volt a híre, már az utcán is beszélték a gyerekek. Almába harapott.
Aztán boldogan körbetelefonáltunk egy csomó embert.
Aztán lányom rájött, hogy ennyi boldogság és jókedv talán túlzás is már. Ezért váltott, és hisztizni kezdett: „Nagyon ideges vagyok. Nem akartam még, hogy kiessen a fogam.”
5 megjegyzés:
Vigasztald Bakkát az úgyis most kezdődő nagyböjttel :)
A fogtündér járt már nála?
martine: a böjt alatt átviszem hozzátok Bakkát, jó? Én féltem az életemet...
Hajni: Borzalmas sors jutott a gyerekeimnek, mert egy elég homályos történettel tudattam velük, hozzánk nem jár a fogtündér.
Daniella :) Bakka vagy Pepe vagy ZK(?) áthozataláról valamilyen kontextusban úgyis esett már szó régebben, hozd ő(ke)t nyugodtan! Vidám napoknak néznék elébe :D:D:D
Daniella, Neked hamarabb eszedbe jutott, hogy a gyerkőc(ök)nek - jó esetben - nem egy-két foga foga esik ki:)
Megjegyzés küldése