Pepe iskolájában nyílt órákat tartottak az alsó tagozaton. A szerencsés csillagállásnak köszönhetően el tudtam menni, megtekinteni, mit is csinál a gyerekem az iskolában. Három órát néztem meg: Ének, matek és magyar. A teljesség igénye nélkül a lista:
1. Becsöngetnek. Rohan ki a táskájához a könyveiért. Eddig a barátaival tárgyalt valami nagyon fontos ügyet. Nem volt ideje a füzetekkel törődni…
2. Énekórán jelentkezik előéneklésre. Minden szülő röhög a fahangján. Nem igazán zavarja.
3. A tanító néni kérésére megpróbálja bekötni a cipőjét.
4. Kipakolja a ceruzáit a tolltartóból. Bepakolja őket a műanyag ritmushangszerbe.
5. A szétgurult ceruzákat felszedi.
6. Távcsőként használja a ritmushangszert. Kevés hiányzik ahhoz, hogy a csőben lévő ceruzáival ne verje ki a saját szemét.
7. A szétgurult ceruzákat felszedi.
8. „Elment az eszed, Csabi?”, hangos felkiáltással szúrja le barátját, aki nem a megfelelő nőt választotta a páros munkához.
9. Játszik a ceruzáival. A szétgurultakat összeszedi.
10. A tanító néni kérésére megpróbálja bekötni a cipőjét.
11. Olvasás feladat: Egy mese részeit kell sorba rakni. A fiam tippeléssel próbálja megoldani a feladatot, mert olvasni még nem tud. Nem sikerül.
12. Kikéri magát WC-re. Az óra közben. Mielőtt kimenne, ölelget, csókolgat. Az ajtónál ülök, hallom, hogy jön vissza, de nem jön be a terembe. Hallom a csörömpölést. Össze kell szednie a zsebéből kihulló köveket.
13. Játszik a ceruzáival. A szétgurultakat összeszedi.
14. A tanító néni kérésére megpróbálja bekötni a cipőjét.
15. Jelentkezik. Állandóan jelentkezik. Ha felszólítják, gyorsan próbál valami válaszfélét kigondolni.
16. „Belecsimpaszkodott” szóval kell példamondatot mondani. Valami nagyon bonyolult hegymászótörténettel áll elő a fiam. Mindenki izgatottan várja a SZÓT. A hosszú mese végén, aztán a hegymászó belecsimpaszkodott egy kiálló sziklába és sikerült felhúznia magát.
17. Játszik a ceruzáival. A szétgurultakat összeszedi.
18. A tanító néni kérésére megpróbálja bekötni a cipőjét.
19. Kikéri magát WC-re. ÚJRA.
20. Komolyan összeveszik egy rózsaszínű osztálytársával. Úgy tűnik két vezéregyéniség is van az asztaluknál. És nem tudják eldönteni, ki legyen a mese főszereplője. A kislány sír és árulkodik. A fiam kő-papír-ollóval akarja eldönteni a kérdést. Így ahelyett, hogy a mesei élőképen dolgoznának, a hatos asztal játékbarlanggá változik és vad kő-papír-olló csata alakul ki. A fiam persze veszít, de ez mégsem jelenti azt, hogy nem ő lesz a róka...
21. A szülőkkel együtt komolyan izgulunk a mesében szereplő kiscsirke életéért, mert Pepe úgy szorítja a földre a gyereket, hogy mindkettőnek lila a feje. A fiamnak az erőlködéstől. A kiscsirke-szereplőnek meg az oxigénhiánytól. Szerencsére aztán kicsöngetnek… Egy emberként sóhajtanak fel a szülők.
Minden elismerésem az alsó tagozatos tanító néniké…
2009. március 18., szerda
Nyílt óra
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Pepe valóban nem unalmas kisgyerek, a tanítónénije pedig igen-igen türelmes. Könnyesre röhögtem magam, de cseppet sem bánom, hogy nem én ültem ott a helyeden:))
Tetszik az iskolátok!
Nálunk az elsősök nemhogy olvasnak már, de környezetből pl. VÁZLATOT írnak órán, és az alapján kell otthon tanulni. Ilyenek vannak benne, hogy halmazállapot-változás...
A teremben csend, rend, fegyelem, van hetes, van osztályparancsnok, szekrényfelelős, asztalfelelős, és megy az árulkodás ezerrel.
Ja, és Zsófi szerint a tanító néni túl fiatal, hogy kedves legyen. :(((
Ez kész :o). Rég röhögtem ennyit :o))).
Köszönöm nagyon!
Én csak azért voltam meglepve, mert ez az iskola teljesen úgy "van eladva", hogy egy nagyon poroszos intézmény. Az a végtelen türelem, ahogy bántak a gyerekekkel, teljesen elámított. Nem véletlen, hogy nem szorong a a gyerek...
Azt nem írtam bele, de nekem a három óra után olyan fejfájásom lett, hogy haza kellett mennem aludni...
HJuice: Pepe hazahozta a környezetdolgozatát, és csúfosan megbuktunk a férjemmel... Valami időjárással kapcsolatos kérdést nem tudtunk...
Nekem már az egy olvasás óra is betett, ami nem negyvenöt percig tartott, hanem legalább hatvanig, de a gyereke simán végig dolgozták, akkor lett szünet amikor kész lettek az anyaggal, de akkor hosszabban.
Én totál elzsibbadtam a végére és ásítoztam is, de csak titokban...
"Minden elismerésem az alsó tagozatos tanító néniké…"
Nekem is! =D
Na jó, csak vicc volt. De azt megjegyzem, hogy már régen nem nevettem ilyen jót - titokban. Ugyanis órán ülök én is. Matekon. (Nem tudom, az én anyum mit szólna, ha ő is csinálna egy ilyen nyílt órát...) =D
De végre megvan, hogy hová tűnnek a ceruzák. Ez is nagyon jó! =)
Megjegyzés küldése