2009. március 25., szerda

Matekdolgozat Pepe módra

Pepe hazahozta a matekdolgozatát. Már előre figyelmeztetett, hogy 73 százalék lett.

Ha 73, akkor 73. Ez van. Elmondja, megbeszéljük. Nem igazán akarom ezzel (is) csesztetni a gyereket.

Pepét viszont valószínű izgatta a dolog, mert nemcsak azt jelentette be, hogy jelentkezett javítódolgozatra, hanem meg is mutatta a dolgozatot, és kérte, adjak neki hasonló gyakorló feladatokat a másnapi dolgozathoz.

Kb. negyed óra alatt megértettem mi a feladat.

A dolgozat két részből állt.

Az első részben két számot kellett összeadni.

A második részben ugyanezeknek az összeadásokkal kellett dolgozni. A feladat az volt, hogy az összeadás második tagját kellett felbontani két számra, úgy, hogy a bontás első tagja és az eredeti összeadás első tagjának az összege 10 legyen. Értitek? Nem. Nem baj, ahogy írtam, nekem is kb. negyed óra kellett, hogy kibogozzam a dolgot. Mert nem volt instrukció. Csak Pepe magyarázatára, és a tanító néni javításra hagyatkozhattunk. Meg A. közbekotyogására.

„Mamika, csináld már a gyakorló feladatokat.”

Rendben. Megcsináltam 10 példát.

Pepe elkezd dolgozni rajtuk. Megcsinálja az első hármat. Majd megáll a munkában és közli velem: „Ilyenkor azt szoktam megjátszani, hogy melyik lesz a legnagyobb szám.”

Először nem is értettem, mit mond a gyerek. Nyilván megint hülyeséget beszél. De aztán kiderült, pontosan tudja, mit beszél. Mit a lóversenyen, ahol lehet tenni lovakra. A gyerekem megállt a feladat egyharmadánál, hogy fogadjon arra SAJÁT MAGÁVAL, melyik összeadásnak lesz a legnagyobb az összege.

Megtette a téteket, majd folytatta a feladatot.

És milyen jó, hogy kért a gyerek gyakorlófeladatot. Mert így már egész más szemmel tekintek a 73 százalékra. Hogy milyen jó eredmény ez! Hiszen a dolgozatra szánt idő nagy részét fogadójáték kidolgozásával és lebonyolításával tölti a gyerek…

5 megjegyzés:

Kiddy írta...

Uramatyám. Ezt így, korán reggel nekem sem sikerült elsőre felfognom. Bár, ahogy visszaemlékszem, én is kaptam egyszer olyan matekházit, amit a szomszéd lány (kitűnő tanuló elsős gimis volt akkor) sem tudott megcsinálni.

ZK hogy van???

Zsuzsi írta...

Upszi a matekházit én mindig A kedvesnek passzolom .O)

HJuice írta...

Én (hülye bölcsész létemre) értem, de nekem most helyzeti előnyöm van! :D
Pepe igazán kreatív, és még dolgozat közben se unatkozik! Gratulálok, szívből! (És milyen jól jön majd ez a gyakorlat hamarosan, mikor mindennek előre meg kell majd becsülni az összegét!)

Pelikán írta...

Ajaj... Na jo, feladom, en 3. gimiben megbuktam matekbol... es ketszer olvastam el es nem ertem, nyilvan Daniella nem vmi erthetoen fogalmaztal :-) Persze most takarozhatok azzal, hogy hat hete nem aludtam 2 oranal tobbet, de szerintem amugy sem menne... Pepe pedig lottozzon.

doris írta...

Ez a becslés. Majd harmadikban tanulják is.