Amikor már a harmadik Weör
Én: Bakka, milyen jó, hogy ennyi verset tudsz! És most már azt is mondhatjuk, hogy van kedvenc költőd. És milyen jó, hogy már így 4 évesen van kedvenc költőd. És most már, ha valaki kérdezi, hogy ki a kedvenc költőd, csak rávágod. És soha többé nem kell ezen a kérdésen gondolkoznod.
Bakka: És ki a kedvenc költőm?
Én: Weör
Bakka: De nekem nem Weör
Én: Hanem ki?
Bakka: Hajnal Anna.
Én: Ja, bocsánat…
És hazajöttünk és gyorsan felmentem az Internet-re. Hogy képbe kerüljek…
6 megjegyzés:
Hol hallott a lányod Hajnal Annáról? Sok versét ismerem, de gyereknek valóval nem találkoztam. Bár ez valószínűleg az én hibám...
Gondolom az óvodában? Én még abban sem vagyok biztos, hogy egy Hajnal Annáról beszélünk...
Weöres - szerintem egy kicsit elírtad :)
na pont erről beszélek...
Párbeszéd a nagymamám és köztem:
Én: Most azt meséld, hogy veszekedtem a kisfiammal...!
Ő: ???
Én: Mamiii, hát Szabó Jőjinc vejse!
Aztán megmutattam, hogy a könyvespolcon hol találja. Két éves múltam ekkor.
Magyartanár lettem.
Már hogyne lennének gyerekversei! A Kaláka is zenésített meg párat. (Görödinnye pl.)
Én is inkább a fordításait ismerem, az igaz.
Megjegyzés küldése