2009. március 11., szerda

Így beszélünk mi?!

ZK, aki három éves alig múlt, ül a nagymamájánál a kádban. Fürdik. És közben Ágit ugráltatja. Add ide! Hozd ide! Azt akarom! És persze a nagymama ugrál.

És amikor ZK-nak már semmi nem jut eszébe, akkor hívatja a nagypapát.

ZK: Ági, hívd ide Nagypipit.

Ági kimegy a fürdőszobából, becsukja az ajtót, nehogy a kis ártatlan jószág megfázzon a kádban. Majd hívja Nagypipit. Majd visszamegy a fürdőszobába, mert Ági attól is fél, hogy megfullad a kis ártatlan jószág a kádban, ha magára hagyja.

Nagypipi igyekszik, de nem érkezik meg kellő gyorsasággal. Mire ZK, aki három éves alig múlt: „Ági! Tényleg hívtad Nagypipit, vagy csak szívatsz engem?”

Ági kérdése tőlünk: Ezt meg kitől hallotta a gyerek?

ZK még nem jár óvodába, így nem tudjuk a kis csoporttársaira fogni a dolgot…

7 megjegyzés:

szuperapu írta...

Van neki nagytestvére aki óvodába/iskolába jár, nem? Na, arra kell fogni! :P

arabeszk írta...

Az én szüleim MINDIG MINDKETTEN harcra készen állnak a fürdőszobában, míg az unokáik tisztálkodnak. Sosem lehet tudni, hogy az aznapi csillagállás szerint ki boríthatja a kisded vállára a törülközőt.

Pelikán írta...

Nyilván Bakkától tanulja, akiről egyébként régen olvashattunk már....:-)

Névtelen írta...

igen, én is hiányolom codálatosz keresztlyányom történeteit. például azt, h mindenért megsértődik.

a mesélő írta...

Tőletek tanulja :)) A vicces hogy ha a babáikkal játszanak akkor is a mi szavainkat használják és azt a hangsúlyt ... Fúúú amikor visszahallom, hogy leordítja valamelyik Barbi fejét a gyerekem, no akkor nagyon el tudom szégyelni magam .... Persze ott van bennem a kérdőjel, hogy ééén? így beszélek? De lehet, hogy igen ... :(
"pl. itt maradsz mert megyünk a patikába és most már nagyon szomorú vagyok hogy nem tudsz rendesen viselkedni és mindjárt elsírom magam ...! "

noi írta...

Nekem a két és fél évesem (kinek is a keresztfia???)azt mondta a minap, hogy ha csöpögtetek a szemébe, seggbe rúg. De mivel kedvesen mondta, én megnyugodtam, hogy akkor én is biztosan kedvesen beszélek velük...

Daniella írta...

sajnos ezt a szófordulatot magamra kell vállalnom...