A terv az, hogy ZK szeptemberben óvodába megy. Az egyik ismerősöm szintén tervezi, hogy a fia ovis lesz szeptemberben.
Mindketten Pepe volt csoportját céloztuk meg. Pepe ovis társainak a 95% még óvodás: Óriáscsoportba járnak. Szeptemberben indul az óvó nénik új kiscsoportja.
Gondoltuk, hogy jó lenne, ha két gyerek összebarátkozna, talán könnyebbé tenné az első napokat.
Tegnap megejtettük az első együttjátszást.
Mivel H. és ZK már ismerte egymást, minden jól ment.
Egészen addig míg harcra nem került a sor.
H.-nak egy 5 éves bátyja van.
Hogy szokott harcolni a két fiú?
Fakardokkal, kultúráltan. Mintha vívnának. Mintha óvatosan vívnának egy porcelánboltban.
ZK-val is így indult a dolog.
Vívni kezdtek. „Gyere, ZK, harcoljunk!” - kiáltotta H. Értsd: Vívjunk óvatosan. De nagyon óvatosan. Hogy még véletlenül se essen senkinek baja.
Mire a lányom?
„Harcoljunk? Ha harc, legyen harc!” – süvöltötte. Eldobta a kardját. Kitépte a kisfiú kezéből is a kardot, a háta mögé vágta.
És, ha nem lépek közbe, akkor fel is ökleli az ártatlan kislányom a nála csupán fél fejjel magasabb H.-t.
Mert a harc az ő szótárában nem azt jelenti, hogy udvariasan kóstolgatjuk egymást, hanem, hogy életre-halálra küzdünk…
Jól kezdődik…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Hajrá ZK.! Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! :) Nem lesz vele gond, igazi kis önérvényesítő, talpraesett nőci!
Azért jó. Egy régebbi bejegyzés alapján Pepe nem fog emlékezni az aktuális barátnő nevére. ZK pedig laposra fogja verni a gyanútlan fiúkat (én is hasonló voltam kiskoromban :-) ). Mostmár csak Bakka hiányzik a sorból. Vagy ő lesz az etalon a testvéreinek?
Igen, ZK-t, féltem a legkevésbé...
Bakka szerelmi életéről nem tudok írni, mert követhetetlenül bonyolult, nem igazán látok tisztán, hogy ki az ellenség és ki a szerelem...
Megjegyzés küldése