2009. február 19., csütörtök

Nemi sztereotípiák

ZK majdnem mindennap felhozza az óvoda-kérdést. Mikor mehet ő is. Kik lesznek a tanító nénik (így mondja). Mikor mehet ő is. Kik lesznek a társai. Mikor lesz ősz. Mikor mehet ő is.

Értitek.

Ma aztán szóba hozta a kisfiút is. Milyen kár, hogy fiú. Mert, ahogy a lányom kifejti, inkább lányokkal szeretne barátkozni.

Én: Persze ZK. Nemcsak fiúk lesznek a csoportban. Sok lány lesz. Biztos lesz sok lány barátod is.
ZK: Hurrá.
Én: De azért jó lesz, ha H. is ott lesz. Jó azért, ha van egy fiú barátod is az oviban.
ZK: Miért, Mamika?
Én: Mert lesz, aki majd megvéd.

Na ez volt a pont, amikor a lányom röhögő görcsöt kapott.

ZK: Hahaha. Megvéd. Hahahahaha.
Én: Igen, ZK, a fiúk meg tudják védeni a lányokat.

ZK tovább röhög.

ZK: De hát, Pepe szokott engem megverni.

És, ha innen nézzük a dolgot, tényleg igaza van a lányomnak.

Nem véletlen, hogy meg tudja védeni saját magát...

4 megjegyzés:

arabeszk írta...

Már a sztori előző része óta nem hagy nyugodni a kérdés: melyik az a fiúnév, ami H-val kezdődik? Huba? Hugó? Henrik?

Daniella írta...

H-val? Gergely. Csak ilyen ravaszul védem az ártatlanokat...

Cila írta...

Jaaaaj, nagyon tetszik, ez is. Össze kellene foglalnod könyvbe ezeket a történeteket, aztán mire a gyerekek megszerzik az X-edik diplomájukat, bestseller-írónő lehetne belőled. Mert hogy ugye ez sorozat lehetne... :-) Lepipálnád Rácz Zsuzsát, az fix.

Daniella írta...

Cila: Nagyon kedves vagy! Köszönöm szépen!